Mégis a Vámuniót választja Örményország

Örményország a kazah-belarusz-orosz Vámunióhoz való csatlakozás mellett döntött múlt héten. Az Európai Unió nemtetszésének adott hangot és kijelentette, hogy ezek után másképp fog alakulni társulási megállapodás megkötésének sorsa is. Ezzel szemben az örmény kormány továbbra sem zárkózik el az Unióval való tárgyalások elől. Ugyanakkor komoly érvek szólnak a térségben húzódó vámunióhoz való csatlakozás mellett.

Szeptember 3-án, kedden tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz és Szerzs Szargszjan örmény elnök Novo-Ogarjovoban. Az örmény elnök úgy döntött, hogy országa az európai uniós társulási megállapodás (DCFTA) helyett, a Moszkva vezette Vámunióhoz csatlakozna. Ennek jelenleg Kazahsztán, Belarusz és maga Oroszország a tagja. Ezt a Vámuniót a tervek szerint, a későbbiek során egy Eurázsiai Gazdasági Unióvá bővítenék a szövetségesek. Putyin biztosította az örmény elnököt, hogy mindenben számíthat az orosz fél támogatására és remélhetőleg a másik két ország is beleegyezését adja az örmények csatlakozásához. 

Örményország és Oroszország már létező bilaterális kapcsolatait egy magasabb szintre emelné a jövőben, ami a gazdasági és a már meglévő gyumri orosz katonai bázis mellett további katonai támogatást is jelentene. A tavalyihoz képest így is ötödével emelkedett a két ország közötti kereskedelem mennyisége, ami jelenleg 1,2 milliárd dollárra rúg. Továbbá az orosz elnök jelezte, hogy az örményországi vasutak fejlesztésére 15 milliárd rubelt (kb. 100 milliárd forintot) fog a későbbiekben fordítani – tudósított a RIA hírügynökség.

Örményország júliusban tárgyalt az EU-val a szabadkereskedelemről, az erről szóló egyezményt novemberben, Vilniusban tervezték aláírni. Az EU képviselői már korábban is kijelentették, hogy egyszerre két vámunió tagja nem lehet az ország. Szerzs Szargszjan nyilatkozata szerint az ország érdekeit szem előtt tartva döntött a Moszkva vezette Vámunió mellett, de kijelentette, hogy nem zárkózik el az Unióval való tárgyalások elől sem. Folytatnák az országban a reformok bevezetését, a fejlesztéseket és a tárgyalásokat az EU-val.

Az EU nemtetszését fejezte ki a döntéssel kapcsolatban, Brüsszel a kialakult helyzetben nem garantálja, hogy sikeres tárgyalásokat tudnak folytatni az örmény társulási egyezményt illetően.  Az Európai Néppárt (EPP) szerint az oroszok nyomást gyakoroltak Örményországra és kikényszerítették a csatlakozást. Sokan félnek a Vámuniótól és a Szovjetunió feléledését látják benne, mivel ez a szövetség biztosítaná Moszkva hegemóniáját.

Štefan Füle EU bővítési biztos csütörtökön, szeptember 5-én megvitatta a kialakult helyzetet Eduard Nalbandian örmény külügyminiszterrel. A cseh bővítési biztos elmondta, hogy tudomásul vették a kialakult helyzetet, de nem gondolja, hogy a korábban eltervezettek szerint fog alakulni az örmény tárulási megállapodás sorsa a vilniusi találkozón.

Az örmény ellenzék sem szimpatizál a kormány által hozott döntéssel. Az „Örökség” nevű ellenzéki párt szerint a döntés nem Örményországé, hanem egyedül Szerzs Szargszjáné és véleményük szerint haza sem kellett volna mennie egy ilyen döntés után. Úgy gondolják, hogy  1991-ben megszabadultak a Szovjetuniótól való függéstől és most ez a lépés visszataszítja őket a múltba – olvasható az Aravot hírportálon. 

Az örmény politika szempontjából a legfontosabb Hegyi-Karabah kérdésének megoldása, ezért mindenképpen olyan szövetségest keres, aki számukra kedvezően alakítja a helyzetet vagy biztosítja a status quo-t a térségben. Jelen esetben ezt a segítséget Oroszországtól kaphatja meg, és nem az Európai Uniótól.