Kihallgatás, fulladás, kínzás: csak a szokásos

Tömgepusztító vegyi fegyverek, videofelvétel halottakkal, retorzió, amerikai légicsapás, kihallgatás, fulladás, kínzás. Ez alkalommal Szíria kerül sorra. Hogy az USA a világ rendőre, gyermekek őrzője; vagy a videók egyszerű tákolmányok, amelyek ürügyet teremthetnek a beavatkozásra? Majd unokáink megtudják pontosan. Addig is, támaszkodjunk a korábbi tapasztalatokra. Hogy is szokott ez menni?

A vietnami háború nagy előnye, hogy a róla szóló CIA iratok egy része legalább már online elérhető. Így aztán van esélyünk, hogy meg is tudjunk valamit a valódi folyamatokról. Nem túl bíztató a kép, ha ezt vesszük alapul a jelenkor döntéseihez.

A döntéshozatal

Egy háború megindításához és annak évről évre történő folytatásához fontos döntések vezetnek. Ezek előkészítésén nem kevés CIA munkatárs, a védelmi minisztérium, a hadsereg (illetve szerződött privát partnerei) dolgoznak. Nem volt ez korábban sem máshogy. Néha előfordul, hogy a valóságot látó elemző kisebbségbe kerül. Rosszabb esetben a kisebbségi vélemény nem is jut el a felettesekhez. Ilyesmivel védekeztek akkor is, amikor Bush iraki offenzívája után kiderült, hogy nem találtak nukleáris fegyvereket Bagdad pincéiben.

A vietnami példa még élénkebben mutatja ezt a BBC magazinműsorának Malcolm Gladwellel közölt adása fényében. Konrad Kellen, született Katzenellenbogen, Berlinből elmenekült zsidó család sarjaként többek közt Thomas Mann titkáraként, Chagall lányának barátjaként és sok más érdekes munkában vett részt a II. világháború után. A hatvanas években csatlakozott ahhoz a kaliforniai agytröszthöz, amely a vietkongok motivációjának elemzésével volt megbízva. Az lett volna a feladatuk, hogy a beavatkozások fényében tudósítsanak az ellenség moráljának változásáról.

A fő források a fogságba esett vietkongokkal készült interjúk voltak. Ebből több mint 60.000 oldalnyi leirat keletkezett az évek során. A vezető elemző, Leon Goure egyre nagyobb meggyőződéssel vallotta ez alapján, hogy a vietkongok az összeomlás szélén állnak. Ez jutott el rendszeresen az elnökhöz, katonai főtanácsadóihoz és a hadsereg helyi vezetéséhez is.

Ezzel szemben Konrad Kellen egész más következtetésre jutott ugyanannak az anyagnak a feltárásával. Levezette az interjúkból, hogy a háború megnyerhetetlen és a vietkongok akkor is ki fognak tartani, ha nincs esélyük a győzelemre. Igaza lett. De sem az elnök, sem később Kissinger soha nem fogadták személyesen. Guore mellett nem bírta, visszavonult a cégtől.

Vajon vannak most is Konrad Kellenek, akik a szír aktán dolgoznak?

A kivitelezés

Maradjunk Vietnámnál. A háború és a napalm tehát lendületesen folyik. Az eszközökben azonban egyre kevésbé válogat az USA: a Phoenix program keretén belül tervezett módon, a CIA közreműködésével elvileg kommunista pártkatonákat gyilkolnak meg a déli területeken, hogy az nehogy átálljon. Ebben területi felderítő egységek (Provincial Reconnaisance Unit) és azok kihallgatóközpontjai vesznek részt. A gyakorlatban a kivégzett, kilött vagy egyszerűen agyonkínzott személyek száma 20.000 és 40.000 között mozog. A nem ritkán bűnözőkből verbuvált csapatokat a dél-vietnami politikai vezetés arra is felhasználta, hogy a nem-kommunista ellenfeleivel leszámoljon. Az USA a hazai háborús tömegtámogatás biztosítása érdekében néha dél-vietnami civileket mészároltatott le, csonkíttatta meg tetemeiket, hogy az északi kegyetlenséggel ostorozva a közvéleményt, újabb bombákat dobhasson le.

Utóbbi a napalmon kívül is elég jól ment Washingtonnak. A három éves, Észak-Vietnámot lángba borító Rolling Thunder bevetés során annyi bombát dobtak le az amerikai gépek, mint amennyit az egész Brit Királyi Légierő a második világháború alatt. A léptékek megváltoztak. A módszerek nem túlzottan: egy cseh területen szolgált későbbi Phoenix-tag kifejezetten a náci metódusokhoz hasonlította az amerikai “terrorelhárítási” taktikát, ahol az Abu Graib börtönből jól ismert módszerek bőven előfordultak: elektromos sokkolás, verés, társ meggyilkolása a kihallgatott előtt…  Bár sikeresenek e taktika nem volt mondható, később még oktatták is.

Obi, Obi, véres a pufajkád…

A Guantanamó bezárását még első megválasztása előtt ígérő, béke Nobel-díjas Obama elnök tehát nehezen appellálhat az amerikai erkölcsökre, amikor a szír népet akarja a szír kormánytól megvédeni. Ekkor persze sok más országban is érdemes lenne népvédelmet folytatniuk.

A probléma, hogy a nemzetközi jog az I. világháború után nem ismeri el a háború indításához való jogot, mert aki először üt, az agresszor. Tehát ahhoz, hogy valaki háborúzhasson, immár komolyabb ürügy kell, amit a tömegeknek is elfogadhatóvá kell tenni. Mi más lehetne erre alkalmas, mint a halott civileket mutogató szír videó?

Az egyetlen kérdés, hogy az amerikai beavatkozás vajon mit akar valójában megelőzni Szíriában…? A katari, szaúdi vagy iráni befolyást? A radikálisok hatalomátvételét? Az orosz kapcsolat mélyülését? Erről egyelőre még csak a mostani Konrad Kellen tudhat valamit…

Feledy Botond

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »