Magyar napok helyi szájízzel

Miközben a IV. Kolozsvári Magyar Napok nézőszáma rekordokat döntögetett, Marosvásárhelyen felemás szájízzel rendezték meg az első ilyen rendezvényt.

Legtöbben szeretünk ünnepelni, kiszakadni a szürke hétköznapokból és – leginkább – saját, féltve őrzött kultúránk oltárán tisztelegni. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az immáron negyedik éve megrendezett Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozat, amelyre egy hét alatt több, mint 200 ezer néző látogatott el.

A kulcs az összefogás

A színes programok közül a családok apraja-nagyja szemezgethetett: 60 helyszínen 390 program várta az érdeklődőket. Volt fotókiállítás, orgonamaraton, filmnapok, gyermekprogramok – és minden egyéb, ami a ,,boldog békeidőben” Kolozsvár pezsgő kulturális életéhez hozzátartozott.

Ennél azonban van két dolog, amiről nem szabad megfeledkezni: a rendezvény kétnyelvűsége és a mögötte álló összefogás. A Kolozsvári Magyar Napok összes beszélgetését oda-vissza fordítják a magyar és a román nyelvre. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az esemény záróakkordjaként bemutatott újonnan színpadra állított István, a király nézőseregének is legalább egyötödét románok adták.

Mindeközben pedig a 260 ezer euróból megvalósuló fesztivál anyagi fedezetéről kolozsvári vállalkozók, valamint maga a város vezetése gondoskodott. Sőt, egyik politikai pártnak sem sikerült a saját pártrendezvényévé tenni az eseményt, hiszen Kelemen Hunor és Tőkés László együtt kongatta meg Bálint Tibor kolozsvári író emlékharangját. A záróesten pedig Emil Boc, Kolozsvár főpolgármestere már csak azért is örömét fejezte ki, mert véleménye szerint a rendezvény színvonalas európai kulturális rendezvénnyé nőtte ki magát. Városa példamutatóan segítette, nem pedig akadályozta a Magyar Napok megvalósulását. 

Együttélés vagy nem együtt élés

A multikulturalitáshoz a kincses város esetében pozitív percepció társulhat: a lakosság húsz százalékát kitevő magyarság a sok küzdelem ellenére is többet ad, mint a város üde színfoltját. Nem hiába fontos a város vezetésének minden szövetséges: Kolozsvár 2021-ben szeretne Európa Kulturális Fővárosa cím birtokosa lenni. Ehhez pedig sok ilyen pozitív kezdeményezésre van szükség.

A multikulturalitásnak egészen más visszhangja van Marosvásárhelyen, ahol bár nem többségben, de ahhoz még közel áll a magyar közösség. Az ittenieknek pedig a hosszú előkészületek ellenére sem sikerült úgy a fesztiválozás, mint azt szerette volna. A Vásárhelyi Forgatag ötletét noha az EMNP vetette fel – mondhatjuk, hogy kampányfogásként, de nem ez a lényeg -, annak 500 ezer lejes költsége bekerült a városi költségvetésbe. A rendezvény finanszírozását ugyanakkor a polgármester nem hagyta jóvá.

Itt még nem állt meg a történet, hiszen ez úgynevezett ellenrendezvény szervezésébe is belekezdett Dorin Florea városvezető, ami az Együtt, Împreună névre hallgatott. Noha a költségvetésben nem szerepelt, forrás mégis akadt rá, ráadásul a tervezett Forgatag hétvégéjére. Amint azt a Székelyhon kiderítette, a rejtélyes háttérrel és szervezéssel megvalósuló rendezvényre a Mioriţa Kulturális Társaság szerezte a néptáncegyütteseket és népdalénekeseket és a város biztosította a könnyűzene-együtteseket. Meghívottaik közül viszont az Edda Művek, a marosvásárhelyi Autostop MS, illetve a csíkmadarasi néptáncegyüttes az utolsó pillanatban visszamondta fellépést.

Magyar napok adaptációja Marosvásárhelyen

Városi támogatás híján, a város központjától kissé távolabb, mégis megrendezték az I. Vásárhelyi Forgatagot – a beszámolók szerint a magyar közösség legtöbb tagjának megelégedésére. A látogatók jó néhány fotókiállításban gyönyörködhettek, amelyek közül a Marosvásárhely forgásban című pályázat döntősei tényleg magasra rakták a lécet mind a fotóművészetben, mind a város ábrázolásában. De nem maradtak szárazon a szemek a Szentegyházi Gyermekfilharmóniakoncertje alatt sem: a Kultúrpalota nagytermében még a kakasülőn is tömött sorokban álltak az emberek.

Annak feltárása, hogy a szervezés és a remélt összefogás pontosan hol csúszott el, nem témája a cikknek. Viszont a hiányosságot éppen a híd szerepét betöltő kétnyelvű programok sínylették meg, amelyek a románok számára is népszerűbbé tehették volna a rendezvényt. És míg kezdetben az RMDSZ késve reagált, múlt héten már feljelentéssel fenyegették Floreát az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál.

A közös ünneplés, a saját értékek megvillantása tehát egyáltalán nem lehetetlen, viszont számos feltétele van. Ezek közül talán a legfontosabb a közös akarat – vagy legalább mindenki lássa a saját hasznát – és a közös cselekvés. A második Vásárhelyi Forgatag szervezése remélhetőleg már közelebb lesz a közös célokhoz.