Saját ügyészséget hozhat létre az Európai Unió

Július közepén az Európai Bizottság javaslatot tett egy uniós ügyészség létrehozására. Az új hatóság az Unió anyagi érdekeinek védelmét szolgálná; elsődleges célja pedig a közösségi költségvetést érintő bűntettek elleni hatékonyabb fellépés lenne.

Az ötlet természetesen nem most merült fel először. Már a kilencvenes évek közepén szóba került egy, az Európai Unió pénzügyi érdekeit védő szervezet létrehozásának a gondolata, majd 2000-ben ennek a független hatóságnak a fő szervezeti és működési elveit is lefektette az ekkor létrehozott Corpus Juris. Idén július közepén pedig a Bizottság a Lisszaboni Szerződés alapján javaslatot tett az Európai Ügyészség létrehozására. Ez a hatóság az Unió anyagi érdekei ellen elkövetett bűncselekmények esetében rendelkezne nyomozási és vádemelési jogkörrel.

Az Európai Unióban eddig is megpróbáltak fellépni a költségvetési pénzekkel történő csalásokkal szemben, de ez eddig nem volt kellően hatékony, hiszen az Európai Unió költségvetését évente legalább 500 millió euróval károsítják meg. A hatékonyabb fellépés egyik biztosítéka az lehet majd, hogy az Európai Ügyészség már rendelkezni fog azzal a joggal, hogy a tagállamokban elrendelheti a hatóságok számára a meggyanúsított elkövetőkkel szembeni nyomozás megindítását. Erre azért is van szükség, mert a meglévő uniós szervek nem rendelkeznek megfelelő hatáskörrel és jogosultsággal a közösségi költségvetés ellen elkövetett bűncselekmények esetében. Erre a legjobb példa az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), amely nem utasíthatja a tagországokat bűnügyi eljárás kezdeményezésére olyan esetben, ahol felmerül a közösségi pénzzel való visszaélés gyanúja, erről ugyanis a tagországok függetlenül dönthetnek. Az OLAF hatásköre az új szervezet létrejötte után olyan területekre fog kiterjedni, amelyeket utóbbi tevékenysége nem fog lefedni. Az Európai Ügyészség létrehozását továbbá az is indokolja, hogy egyrészt néhány tagállam esetében a helyi ügyészek túlterheltek, másrészt a tagországok egy részében meglehetősen csekély a bűnvádi eljárás során elítéléssel végződött esetek száma.  

A terv szerint a hivatal élén egy európai főügyész áll majd, és a központi magot rajta kívül a négy helyettes fogja még alkotni. Mellettük öt delegált ügyész feladata lesz, hogy az esetek meghatározásával segítsék a központi hivatal működését. A jelenlegi elképzelés alapján minden tagállam legalább egy személyt nevezne ki delegált európai ügyésznek. Az ő feladatuk a tagországokban zajló nyomozások koordinálása, és a bűnvádi eljárás lefolytatása lesz majd. Emellett azonban, mint a tagállamokban tevékenykedő ügyészek, a saját országukban továbbra is gyakorolnák hivatásukat, miközben az Európai Főügyészséghez tartozó esetekben a nemzeti ügyészi testületektől teljesen függetlenül működnének.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy hány tagállam fog csatlakozni az új hatósághoz, hiszen amíg Dánia a korábbi megállapodások alapján biztosan kimarad belőle, addig az Egyesült Királyság és Írország a Lisszaboni Szerződés alapján önként dönthet a tagságról: utóbbi már jelezte is, hogy nem kíván benne részt venni. Viviane Reding, az Európai Unió igazságügyi biztosa összefogásra szólította fel a többi tagállamot és az Európai Parlamentet, hogy 2015. január 1-jén az új hivatal megkezdhesse működését. Az új ügyészség felállítása a tervek szerint anyagiakban nem jelent majd komoly plusz kiadásokat, mert működésekor a már meglévő forrásokat használná.