Pinera: nők háborúja lesz a chilei elnökválasztás

Miután a kormánypárt eddigi favoritja, Pablo Longueira korábbi gazdasági miniszter a múlt hét közepén visszalépett az indulástól, a jobboldali Alianza (Szövetség) koalíciójának új közös jelöltet kell állítania, aki az eddigi munkaügyi miniszter, Evelyn Matthei is lehet. Így két nő között dőlhet el a végső küzdelem, ahogyan azt a jelenlegi elnök, Sebástian Pińera is előrevetítette.

Alig négy hónappal a választások előtt, s alig két héttel a sikeres előválasztást követően, Pablo Longueira (aki az Alianza-koalíción belül az Unión Demócrata Independiente – UDI – Független Demokratikus Unió színeiben indult volna) úgy döntött, hogy mégsem indul a november 17-ei megmérettetésen, depressziós betegségére hivatkozva, amely fia, Juan Pablo Longueira szerint az utóbbi napokban kezdett súlyosbodni.

Egységes jobboldalra lesz szükség

Jogosan merült fel az elképzelés, hogy az Alianza a koalíción belül rendezett előválasztások második helyezettjét, Andrés Allamandot (Renovación Nacional – NR – Nemzeti Megújulás Pártja) jelöli így a posztra, azonban a hétvégén kiderült, hogy az UDI a jelenlegi munkaügyi minisztert, Evelyn Mattheit indítaná az elnöki címért. Így az Alianzának ismét döntenie kell, hogy az NR vagy az UDI soraiból választ egységes jelöltet. Allamand mindenesetre megkapja a második lehetőséget arra, hogy elnökjelölt legyen.

Matthei bejelentette, hogy a jogszabályoknak megfelelően benyújtja a miniszteri posztról való lemondását Sebástian Pińera elnöknek. Néhány chilei lap pedig már arról ír, hogy két nő, Matthei és az ex-elnök, Michelle Bachelet fog eldőlni a novemberi küzdelem.

Régi „barátok” állhatnak szembe egymással

Nem csupán az a közös bennük, hogy mindkettőjük apja a chilei légierőnél szolgált, de állítólag kiskorukban barátnők voltak. Később útjaik különváltak, olyannyira, hogy Bachelet apját az Allende-rezsim megbuktatását követően elfogták, megkínozták azon a katonai akadémián, amelynek igazgatója Matthei apja volt. Bachelet apja a kínzások során életét vesztette szívinfarktus következtében.

Matthei apja idővel Pinochet katonai juntájának tagjává vált. Bachelet és családja ezidáig egyszer sem tett feljelentést Matthei apjával szemben, akivel Bachelet elnöksége alatt (2006-10) egy alkalommal nyilvánosan is találkozott, ahol kedvesen üdvözölte, s „Fernando bácsinak” szólította az ex-parancsnokot. Így a választási küzdelem sem Bacheletnek, sem a chilei szavazópolgároknak nem zajlik majd „érzelemmentesen”, hiszen a Pinochet-éra alatt elkövetett emberiesség elleni bűncselekmények bizonyos hányada a mai napig lezáratlan ügy.

Vesztes jobboldal?

Elemzők szerint azonban nem a hirtelen jelöltcsere az Alianza egyetlen problémája. Sőt nem is a diáktüntetések eredői (gondolhatunk itt elsősorban a gazdasági növekedés ellenére továbbra is fennálló széles társadalmi egyenlőtlenségre). A „hiba” a jobboldali pártokon belül keresendő.

A Pinochet-rezsim végét követően, 1990-ben a baloldali pártok koalíciója, a Concertación (amely most ismét Bacheletet jelölte) egészen 2010-ig magánál tudta tartani a politikai hatalmat a dél-amerikai országban, amit sokan nem csupán a baloldali szövetség sikereinek, hanem a jobbközép hibájának is tekintenek. Az természetesen nem okozott meglepetést, hogy 1990-ben nem a Pinochet-juntával azonosított jobboldal adta az elnököt, azonban az 1993-as választások elvesztésében közrejátszott a (baloldal sikerének tulajdonított) gazdasági konjunktúra mellett az ún. „pińeragate”-botrány is, amelynek emlékét most ismét felidézték.

A „pińeragate” hátterében az állt, hogy mind a jelenlegi elnök, Sebástian Pińera, mind Evelyn Matthei az RN jelöltjei voltak az elnökválasztáson 1993-ban. Pińera azonban Matthei lejáratásával (a politikusnő válásának nyilvános „boncolgatásával”, és így a szavazók belé vetett bizalmának megingatásával) akart előnyhöz jutni, amelyről hangfelvétel is készült, amelyet később egy műsorban nyilvánosságra is hoztak. Matthei ekkor kilépett az RN-ből, s csatlakozott az UDI-hoz.

Az elkövetkezendő években csak fokozódott a rivalizálás az RN és az UDI között, amely meggátolta a jobboldalt a valódi megújulásban, így nem lett életképes alternatíva a sajátos koalíciós, tehát pártok feletti identitást kialakító Concertaciónnal szemben. Az idei választásokon is ettől tartanak, vagyis attól, hogy Allamand nem áll majd Matthei mellé a kampány során, amennyiben utóbbi lesz a hivatalos jelölt.

Látható tehát, hogy a jobboldal számára „kemény diónak” ígérkezik a novemberi általános (elnök-) és törvényhozási választás, s nem csupán azért, mert a közvélemény-kutatások egyértelműen Michelle Bachelet győzelmét vetítik előre.