Új királya van Belgiumnak

Új királya van Belgiumnak vasárnap óta Fülöp személyében, aki édesapját, az önként lemondott II. Albertet követi a trónon. A jövő évi választásokat követően a belga uralkodó várhatóan protokolláris szerepet kap majd.

Megtörtént vasárnap az őrségváltás a belga trónon, miután Fülöp herceg, az eddigi trónörökös a belga törvényhozás két házának együttes ülésén letette a királyi esküt és elmondta trónbeszédét.

A most 53 esztendős Fülöp édesapját, II. Albertet követi a trónon, aki május végén jelentette be, hogy önként lemond a királyi címről, átengedve helyét kijelölt utódjának, aki a legidősebb gyermeke. II. Albert 20 évig uralkodott közmegelégedésre a 11 milliós lélekszámú országban, az egymást követő politikai válságok során fontos szerepet játszva a politikai stabilitás megőrzésében.

Albert, a parlament által 1951-ben lemondatott III. Leopold kisebbik fia, nem készült uralkodónak és csak kényszerből vált azzá, miután bátyja, Baudouin (Baldwin) 1993-ban tragikus körülmények között (szívrohamban) elhunyt. Baudouin kiszemelt utódja eredetileg Albert elsőszülött fia, Fülöp volt, ám a hirtelen halálesetet követően az akkori belga kormány célszerűbbnek látta Albertre bízni a monarchia vezetését.

A fiatal korában kicsapongásairól ismert Albert ugyanakkor királyként nagy érettségről tett tanúbizonyságot. Különösen a nagy belpolitikai válság idején játszott stabilizáló szerepet, amikor Belgiumnak 541 napig nem volt döntéshozatalra képes kormánya. A politikai pártok többsége annyira elégedett volt a regnálásával, hogy legszívesebben marasztalták volna, legalább a 2014 májusában esedékes parlamenti választásokig, amelyek különösen fontosnak ígérkeznek az ország jövője szempontjából. A megromlott egészségi állapotú uralkodó azonban már hosszabb ideje készült a stafétabot átadására legidősebb fiának, aki 30 éven át készült erre a szerepre (Baudouinnak nem született gyermeke, így öccsének fia lett a trónörökös).

A félénk és visszahúzódó, a nyilvánosságot kerülő Fülöp alkalmasságát számos alkalommal megkérdőjelezték az elmúlt években. Mégis mostanra sokat javított az imázsán és sikerült meggyőznie a mérvadó pártokat arról, hogy nála jó helyen lesz a korona.

Fülöpnek hamar bele kell rázódnia új funkciójába, amiben segítségére lesznek az őt körülvevő tapasztalt tanácsadók, mindenekelőtt az a Frans van Daele, aki tavaly októberig Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnökének kabinetfőnöke volt.

Szakértők arra számítanak, hogy a 2014-es választásokat követően a politikai pártok egy újabb államreform keretében tovább fogják csökkenteni az uralkodó hatásköreit. A flamand politikai pártok többsége protokolláris monarchiát szeretne látni. A legerősebb flamand párt, a Bart de Wever vezette NV-A legszívesebben megszűntetné a királyságot, a föderális állammal együtt. Ha a 2014-es választásokon a flamand nacionalisták nyernek, akkor számos vélemény szerint felgyorsulhat az ország felbomlásának folyamata. A belgák 75 százaléka ugyanakkor még mindig az ország egybentartásának híve.

A hatáskörök megnyirbálása várakozások szerint érinteni fogja a király jogát a törvények szentesítésére, a kormány tagjainak király előtti eskütételére, és megfoszthatja az uralkodót a hadsereg főparancsnoki posztjától.

II Albertben és fiában közös, hogy mindketten egy kiadós államreform után kerültek a trónra. A közelmúltban a nyolc kormánypárt által elfogadott hatodik államreform radikális változásokat hoz majd az államrendszerben. A régiók (Flandria, Vallonia és Brüsszel főváros Régió) hatáskörei a föderáció rovására tovább bővülnek majd 2014. július 1-től, amikor hatályba lépnek a változások. Többek között regionális szintre kerül a családi juttatások rendszere, de a jövedelemadók kivetéséről és például a sebességkorlátozásról is regionális szinten döntenek majd eztán.

Legalább ilyen fontos, hogy Belgium kétszáz éves története során először a régiók költségvetése nagyobb lesz a szövetségi államénál. A föderális kormány a jövőben semmit sem kényszeríthet rá az államot alkotó nyelvi közösségekre és régiókra.