Székelykaput avattak Székelyföld bejáratánál

Politikusok, közéleti személyiségek, a község testvértelepüléseinek küldöttségei, a falubeliek és a hazatért elszármazottak vettek részt a vasárnap délutáni székelykapu-avatóünnepségen Lőrincfalván, ahol felavatták Székelyföld jelképes kapuját, az összetartozás, a megmaradás szimbólumát.

Az eseményt megtisztelte jelenlétével Németh Zsolt, Magyarország külügyi államtitkára is, aki elárulta, hogy nem csupán vendég a faluban, de hazatérő is, hiszen dédapja, Dósa Sámuel itt volt református lelkipásztor nyolcvan évvel ezelőtt. Családi örökség az a fotó, ahol a dédapa hét lányával és lányai gyerekeivel, köztük az édesanyjával áll a fényképezőgép elé.

„Öröm, hogy gombamód szaporodnak a kapuk, amelyek két világot kötnek össze, egy kintit és bentivel” – mondta az államtitkár, majd úgy értékelte, hogy a székelykapunak három jelentősége is van: részben a székelység egyik szimbóluma, másodszor a magyar nemzeté és nem utolsó sorban a jövőbe nyíló jelkép. Németh Zsolt kifejtette meggyőződését, hogy a Székelyföld egységes és oszthtatlan régió, még akkor is, ha ezt a hatalom nem így gondolja, ha a közigazgatási beosztás ezt nem ismeri el.

Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke arról beszélt, hogy Lőrincfalva kis település ugyan, ám lakói kivették részüket a történelemből, akkor is, amikor háborúban kellett megküzdeniük. Ahogy évszázadokon át nem tudták megtörni a székelyeket, most sem, ezután sem tudják.

Kelemen Atilla parlamenti képviselő a kapuállítást jelképnek nevezte. „Azt jelzi, hogy vagyunk, hogy lenni akarunk, és minden bizonnyal leszünk ezer esztendő múlva is” – jelentette ki.

Borboly Csaba, az RMDSZ csíki szervezetének elnöke arra figyelmeztetett, hogy ami Hargita megyében nem nehéz, egy székelykapu-állítás, Maros megyében kiemelkedő cselekedetnek számít. Tamás Sándor, Kovászna megyei tanácselnök a jelenlevő, többnyire székely ruhába öltöztetett gyerekekre hívta fel a figyelmet, majd két székelyzászlót, egy kisméretűt és nagyot adományozott a községnek.

A faluünnepen, amelynek kiemelkedő momentuma volt a kapuavatás, partnerszerződést írt alá Dózsa György község a délvidéki település, Magyarcsernye polgármesterével, illetve díszpolgári kitüntetést adományoztak Bálint Károly, lőrincfalvi születésű, marosvásárhelyi szobrászművésznek.