Luxemburg: Juncker bukott a kémbotrány miatt

Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök és kormánya lemondásra kényszerült a mintegy hat hónapja tartó kémbotrány következtében. A volt miniszterelnök július 10-én kétórás beszédében reagált az őt ért vádakra, és itt jelentette be az októberben esedékes előrehozott választásokat is.

A luxemburgi titkosszolgálat (SREL) még 2012 decemberében döntött úgy, hogy folytatja a nyomozást a Bomeleer-ügyben, hiszen új bizonyítékok kerültek napvilágra. A nyolcvanas években elkövetett robbantásos támadások megrázták a miniállamot; az újabb csapást pedig az jelentette, hogy az uralkodócsaládot többen is kapcsolatba hozták a merényletekkel. Bár a vádak hamisnak bizonyultak, és a királyi család több tagja is sikeresen bizonyította ártatlanságát, a kedélyek mégsem csillapodtak.

A monarchia intézménye tovább gyengült, amikor Marco Mille SREL-vezető rögzítette saját beszélgetését Jean-Claude Juncker miniszterelnökkel. Ebben a beszélgetésben ugyanis Juncker azt állította, hogy Henrik nagyherceg évtizedek óta kapcsolatban áll a brit titkosszolgálattal. Henrik nagyherceg decemberi hivatalos közleményében tagadta az MI6-kapcsolatok minden lehetőségét; a törvényhozás pedig meglepő módon arról hozott döntést, hogy a SREL tevékenységét kell vizsgálni. A feltételezések szerint nem csak a Junckerrel való beszélgetéseket rögzítették, hanem közel 300 ezer embert érintenek SREL-fájlok.

Jean-Claude Juncker a királyi családhoz képest sokkal hevesebben reagált az eseményekre. A miniszterelnök nevetségesnek tartotta a nagyherceggel szembeni vádakat, és szinte kizártnak nevezte, hogy Luxemburgban magas szinten zajlana a kémkedés. A titkosszolgálatok vizsgálata során Juncker mindvégig azt hangsúlyozta, hogy vannak olyan információk, amelyeknek nem szabad nyilvánosságra kerülniük. Úgy tűnik, a luxemburgi miniszterelnök vesztét épp a SREL-lel szembeni túlzott elfogultsága okozta, hiszen az elhúzódó kémbotrány miatt a kormánykoalícióban résztvevő szocialisták megvonták tőle a bizalmat.

Lucien Lux, a szocialista kormánypárt (LSAP) tagja keményen támadta a miniszterelnököt: szerinte Junckernek Brüsszel helyett az ország belső ügyeivel kellett volna foglalkoznia az elmúlt fél évben. A szocialisták fő támogatói voltak az előrehozott választásoknak, ugyanakkor a pártelnök Alex Brody a napokban többször is titkos találkozókat folytatott a leköszönő miniszterelnökkel.

Visszatérésre készül Juncker

Ami Junckert illeti, utolsó nagyszabású sajtótájékoztatóján reagált az őt ért vádakra, s hangsúlyozta, hogy nem érez személyes felelősséget a SREL-botrány kapcsán, ugyanakkor kormányfőként az ő felelőssége a politikai krízis megoldása. Az 58 éves politikus lemondása ellenére pártja, a Keresztényszocialista Néppárt (CSV) támogatását fejezte ki, és már biztos, hogy az októberi előrehozott választások során is Junckert indítják majd miniszterelnök-jelöltként. A politikus bizakodó az őszi eseménnyel kapcsolatban: szerinte mindenképp új korszak kezdődik Luxemburg történetében, amelynek aktív részese lesz, ha az állampolgárok is úgy akarják.

Jean-Claude Juncker 1995 óta volt a nagyhercegség miniszterelnöke, így Európában a legrégebb óta hatalmon levő kormányfő köszön le személyében. Uniós szinten ugyancsak meghatározó politikusról van szó, hiszen Juncker 2013-ig vezette az Eurócsoportot, így sokan „az eurózóna arcaként” tekintenek rá. Uniós szakértők szerint amennyiben a politikust októberben nem választják újra, még az sem kizárt, hogy Juncker lehet az Európai Bizottság következő elnöke.