Feszült viszony Kenya és Szomália között

Ismét aggodalommal tekinthetünk a régóta háborúkkal sújtott és a valódi központi kormányzatot nélkülöző országra, Szomáliára. Az aktuális kenyai és szomáliai ellentét gyökerei a Szomália déli területeit érintő békemisszió körül alakultak ki.

A konfliktus egy dél-szomáliai kikötővárosban, Kismayuban kitört három napos fegyveres összetűzés után alakult ki, melyet követően Szomália hivatalos panasszal fordult az Afrikai Unió felé: levelében egy állítólagos fegyverszüneti egyezményre hivatkozott az al-Shabaab szélsőséges iszlamista felkelők és az AMISOM békefenntartó missziója között. (Az AMISOM az Afrikai Unió megbízásából és az ENSZ beleegyezésével 2007 óta működő regionális békefenntartó misszió Szomáliában hat afrikai ország részvételével.)

A szomáliai kormány véleménye alapján az állítólagos egyezmény utáni erélytelenség vezetett a kiújuló harcokhoz a felkelők és Ahmed Madobe, Jubaland elnökéhez hű erők között. Kenyával kapcsolatban kifogásolták, hogy akadályozza a nemzeti csapatok bevonását a régióba, mely alól azonban kivétel egy kenyai katonai parancsnok letartóztatása, mely közvetlenül hozzájárulhatott a harcokhoz. A jubalandi hatóságok ugyanis azonosították a letartóztatott parancsnokot és kiderült, hogy ő nem más, mint Abass Ibrahim Gurey hadvezér, akit állítólag a Kenyai Védelmi Erők (KDF) vittek Dhobleyba.

A kismayui konfliktus háttere

A Reuters hírügynökség forrásai alapján Ahmed Madobe, a májusban megválasztott jubalandi elnök megerősödő hatalma a regionális klánok ellenszenvét váltotta ki. Ezt tovább fokozta, hogy Madobe sikeresen kiűzte a korábban ott kilenc évig uralkodó hadurat, Barre Aadan Shiret (Hiiraalet) Kismayuból, aki fogadalmat tett, miszerint visszafoglalja a kikötőt és kisöpri a kenyai katonaságot, melyben számít a Mogadishu központú kormány, valamint az al-Shabaab fegyvereseinek segítségére is.

Jubaland a mogadishui kormányt vádolja Hiiraale, valamint a kismayui klánok háttérből való támogatásával. Véleményük szerint az ország vezetése tudatosan alakította ki a mostani helyzetet.

A fővárosban székelő kormány ezzel ellentétes véleményen van. „Sohasem támogattunk egyetlen csoportot sem. Mindig is az ellenségeskedés azonnali beszüntetése mellett álltunk ki. Hiszünk abban, hogy a megbékélés és a békés párbeszéd a legjobb módja, hogy megoldódjanak a Szomáliát övező problémák.” – nyilatkozta Abdirahman Omar Osman vezető elnöki tanácsadó és kormányszóvivő.

Változások az al-Shabaabnál

Itt érdemes röviden kitérni az al-Kaidához ezer szállal kötődő al-Shabaabnál bekövetkező változásokra, melyek közvetlen kapcsolatban állhatnak a jelenlegi konfliktussal.

A szervezeten belül ugyanis komoly érdekellentétek alakultak ki, mely végül két, igen magas beosztású vezető meggyilkolásával végződött. A konfliktus a Haji Jama Mead, ismertebb nevén al-Afghani vezette szervezeten belüli kisebb csoportosulás, valamint az Ahmed Abdi Godanehoz hű, a szervezet nagyobb részét kitevő csoport között alakult ki.

A konfliktus gyökere egy korábbi vitás esethez kötődik, miszerint állítólag egy, az al-Afghanihoz hű embert meggyilkoltak egy teázóban és ezt feltételezhetően a szervezeten belüli másik csoport egy tagja követte el.

Az Al Jazeera tájékoztatása alapján a szervezet vezetője, Godane, akire hét millió dolláros vérdíjat tűztek ki Washingtonban, később elrendelte al-Afghani és további parancsnokok letartóztatását. Azonban mikor Godane fegyveresei megpróbálták al-Afghanit és egy másik vezetőt, Abul Hamid Hashi Olhayt őrizetbe venni, fegyvert rántottak majd egy hosszabb tűzpárbaj után életüket vesztették. A csoport egy harmadik vezetőjét, Sheikh Hassan Dahir Aweyst pedig menekülés közben letartóztatták a kormányerők.

Kiteljesedő konfliktus Kenya és Szomália között?

„A Nairobi és Mogadishu közötti feszült viszony mindenki számára rossz a régióban. Ez növelheti a konfliktusok esélyét a határon, a menekültek áramlását és a kitelepítések számát mindkét oldalon.” – mondta Savid Shinn, az amerikai George Washington Egyetem nemzetközi kapcsolatok adjunktusa.

A konfliktus központi kérdése a mogadishui kormány ellenérzése a jubalandi vezetéssel szemben, akiket feltételezhetően a háttérből a kenyai kormány támogat. Nairobi célja a térségben egy olyan ütköző zóna létrehozása, mely képes megakadályozni az al-Kaidához köthető fegyveresek beáramlását Kenyába. Tovább nehezíti a kérdést, hogy a dél-szomáliai lakosok pedig nyilvánvalóan örülnek a kenyai segítségnek, ugyanis vágyuk, egy regionálisan működő adminisztrációs rendszer létrehozása alkotmányosan rögzített joguk, és ebben Kenya tevékenysége is üdvözlendő.

Szakértők véleménye szerint Kenya és Szomália kapcsolata az elkövetkezendő hónapokban bizonyosan romlani fog a jubalandi állammal szemben fennálló eltérő érdekeik miatt. Ugyanis míg Kenyának a jubalandi elnök támogatása és a régió stabilitásának fenntartása a célja, a Mogadishu központú kormány nem érdekelt egy túlságosan megerősödő jubalandi hatalom létrejöttében.

Ami néhány hónappal ezelőtt úgy tűnt, mint egy helyi konfliktus a jubalandi adminisztráció és a hadurak által irányított klánok fegyveresei között, mára egy olyan komolyan fenyegető diplomáciai konfliktussá vált, mely könnyen vezethet akár katonai konfrontációhoz is.