Napirenden a svéd nyugdíjrendszer átalakítása

A Svéd Nyugdíjintézet 2013 elején felállított elemzése szerint a nyugdíj a vártnál alacsonyabb lesz 2014-től (a jövedelemalapú nyugdíj várhatóan 2,4 százalékkal csökken) azonban az ezt követő években javuló tendenciát mutat majd. A Svéd Szakszervezetek Országos Szövetsége (LO) vészjóslóbban látja a helyzetet, azzal érvelve, hogy az elmúlt két évben a nyugdíjrendszerbe épített automatizmusok miatt csökkentek a nyugdíjak, s ennek kiegyensúlyozása érdekében drasztikus reformokat szeretnének véghez vinni. A svéd prémiumnyugdíjrendszert eddig is sok kritika érte, azonban senki nem jutott el az LO javaslatáig, amely a szisztéma eltörlését indítványozta.

Stefan Engström svéd közgazdász nemrég közzétett „A prémiumnyugdíj rendszere válaszút előtt” című tanulmánya arra hívta fel a figyelmet, hogy a 18 éve működő rendszer újragondolására lenne szükség. A probléma fontosságát kiemelve a jelentés szerint míg ez a 2,5 százaléknyi befektetett prémiumnyugdíj a teljes nyugdíjhoz viszonyítva elenyésző, a következő évek során a jelentősége, mint finanszírozási forrás, szignifikánsan növekedhet. A tanulmány szerint arról kellene dönteni, hogy a rendszer továbbra is az állampolgárok kezébe tegye-e a prémiumalap kiválasztásának jogát, vagy beszűkítsék a hosszú távú megtakarításról szóló döntési lehetőséget, és csökkentsék az alapok számát.

A gyökeres átalakítást Engström azért tartja szükségesnek, mert jelenleg közel 800 ilyen befektetési alap létezik. Elsősorban azt kifogásolja, hogy a befektetési lehetőségek száma túl nagy, és az egyes befektetések eredményessége között jelentős különbségek vannak, attól függően, hogy ki milyen szerencsésen választott. Szerinte az is a jelenlegi rendszer ellen szól, hogy a mostani választást segítő információszolgáltatás és tájékoztatás nagy költségekkel jár. 

Az elemzés két megoldási lehetőséget vázol fel: az egyik megtartaná a pénzügyi alapok számát, de új szabályokat és további szigorításokat vezetne be. Másik alternatívaként egy teljesen új rendszer bevezetését írja le: 10 befektetési alapra korlátozza a választást, amelyek egyértelműbb, de különböző befektetési és kockázati tényezőket tartalmaznának. Az amerikai 401k rendszert hozza fel példaként, amelyben az emberek mindössze 10 alapból választhatnak. Ezzel szemben sokan azzal érvelnek, hogy csak apró változtatásokra lenne szükség annak érdekében, hogy a választás szabadságát meghagyják az állampolgároknak.

Az Általános nyugdíjalap legújabb felmérése nem támasztja alá a svéd polgárok széleskörű választási igényét. A közvélemény-kutatásból az derült ki, hogy a svédek fele nem törődik azzal, hogy hova fektetik be a prémiumnyugdíját, illetve a többség túl tudatlannak érzi magát a választáshoz, vagy egész egyszerűen nem akar választani a kínálatból.

A prémiumnyugdíj átalakításának javaslatát tárgyalni fogják a közeljövőben, és még nem tudni, hogy a politikai pártok milyen álláspontot alakítanak ki a kérdésben. Korábban a Szociáldemokrata Párt jelezte, hogy átalakításra szorulna a rendszer, azonban mostanáig senki nem ment el odáig, hogy annak teljes eltörlését indítványozza.

Az LO főtitkára, Tobias Baudin kijelentette, hogy a prémiumnyugdíj rendszere fenntarthatatlan, és a szerencsejátékhoz hasonlította az elosztórendszert.

Az LO kimutatása szerint az elmúlt két évben csökkentek a nyugdíjak, és kizárólag kimagaslóan magas gazdasági fejlődés esetén tudna a rendszer továbbra is úgy működni, ahogy azt 10 évvel ezelőtt megjósolták. Részletes megoldási javaslattal azonban még nem álltak elő; Baudin elmondása alapján az év végéig elkészítik a nyugdíjrendszer átfogó elemzését, és részletekbe menő javaslatot fog előterjeszteni a szövetség. A politikai pártok előreláthatóan az ősz folyamán fogják tárgyalni a kérdést.