„Deficites mezőny” Magyarország kiválása után

Magyarország mellett még négy tagállam esetében konfirmálta a pénzügyminiszteri tanács a deficiteljárás megszüntetését, további hatnak „időt adott”, egynél újraindította, egy másiknál pedig szankció előtti helyzetre szigorította a folyamatot. Mindezek után mostantól 16 EU-tagország a deficiteljárás alanya (2011-ben a számuk még 24 volt).

Olaszország, Lettország, Litvánia és Románia szabadult meg még a túlzott mértékű hiány miatt indult eljárástól a pénzügyminiszterek pénteki luxembourgi jóváhagyása nyomán. Valamennyiükkel szemben 2009-ben indították meg a folyamatot, olaszoknál akkor 5,5, a többieknél 9 százalékot, vagy azt meghaladó csúcsot ért el a költségvetési hiány. A leglátványosabb konszolidációt közülük Lettország érte el, amelynél 2012-re a GDP 1,2 százalékára sikerült leszorítani a deficitet, jövőre pedig bizottsági részről 0,9 százalékot prognosztizáltak.

Az „időt kérő” országok közül két év haladékot kapott Franciaország, Portugália, Spanyolország és Szlovénia, egyet Hollandia és Lengyelország. (A spanyoloknál a „két év” 2016-ban jár le, mert míg a többieknél 2013 volt a határidő, Madrid már korábban elért egy módosítást 2014-re, és most ehhez képest számítódik a változás.) Esetükben a Bizottság úgy vélte, hogy egyfelől történtek erőfeszítések kormányzati oldalról, többnyire jól halad a strukturális egyenlegjavítás, és jelentős részt a külső környezet változása támasztott nem várt nehézségeket a végrehajtás terv szerint történő folytatása elé.

Ismét szégyenpadra ültették a „visszaeső bűnösnek” számító Máltát, amelyet alig fél éve engedtek csak ki a deficiteljárásból, de az áprilisban ismertté adatok szerint 2012-ben már ismét 3,3 százalékos volt a szigetországban a hiány, ami a bizottsági gazdasági előrejelzés szerint idén 3,7, jövőre 3,6 százalékot érhet el. Vallettának most idén október 1-ig adtak időt arra, hogy érdemi lépéseket tegyen a hiány 3,4 százalékon történő idei „megfogása” érdekében, előrevetítve, hogy jövőre már csak 2,7 százalékon álljanak.

Ha a Bizottság és a Tanács ősszel úgy látja, hogy az októberi határidőig nem történt elegendő intézkedés, kezdetét veheti a szankciók kiszabásának folyamata. Azért ilyen rövid a türelmi idő, mert a játékszabályok értelmében hosszabb kivárás a deficiteljárásba újonnan belecsúszott országoknak járhat csak – esetükben sem automatikus ez -, a visszaesőknél azonban a büntetőmechanizmus fél év elteltével már napirendre kerül.

Hasonló fenyegetésnek néz elébe Belgium, de esetében azért, mert nem tett eleget határidőre a 2009-ben indított eljárás elvárásainak, és nála – szemben az időt kapott „ötökkel” – csak minimális enyhítő körülményt találtak. (Éppen csak annyira elegendőt, hogy a szankciós szakasz megkezdése előtt még Brüsszel kapott fél év próbaidőt.)

A felrótt elmaradás nem csupán arra vonatkozott, hogy nem sikerült 2012 végére 3 százalék alá szorítani a deficitet, de késlekedik a strukturális egyenlegjavítás is. Az egyik fő ok amúgy – amit részben enyhítő körülménynek is tudnak be -, hogy a hiány elszállása (3,9 százalékra 2012-ben) nem kis részt a bedőlés határára sodródott lakossági bank, a Dexia újratőkésítése miatt is (de nemcsak azért) következett be.

Brüsszel most az év végéig kapott időt arra, hogy 2,7 százalékra szorítsa le a deficitet, a strukturális egyenleget pedig 1 százalékkal javítsák. A belga kormánynak szeptember 21-ig kell jelentést készítenie a folyamatban lévő intézkedésekről, amit aztán negyedévente kell hasonlóaknak követniük.