Halálos gazdasági koktélt kevert a szlovák kormány?

A 2012-es év költségvetési zárszámadását tárgyalja a szlovák parlament. Az ország adósságállománya az éves bruttó hazai össztermék egyetlen év alatt 8 százalékkal, 52 százalékára emelkedett, életbe lép az adósságfékező alkotmánytörvény.

Richard Sulík szerint a pénzügyminisztérium állításával ellentétben az óriási növekedést nem csak az adóigazgatóságon tapasztalt káosz okozta, hanem a szocialista kormány által kevert „halálos koktél”. A liberális ellenzéki politkus úgy véli, Szlovákia gazdasági növekedését egyenesen a káros kormányzati intézkedések akadályozzák, melyekkel nehezítik a vállalkozók életét, emelik az adókat, ám nem emelik az adóbevételek hozamát.

Peter Kažimír pénzügyminiszter szerint viszont a gyengébb gazdasági teljesítmény és állami bevételek fő oka elsősorban a külső gazdasági környezet állapota, amely miatt a 2013-as év a második legrosszab időszak lesz Szlovákia történetében a 2009-es válságévet követően.

A 2012-es zárszámadás szerint a GDP arányos költségvetési hiány elérte a 4,35 százalékot, azaz 3,107 milliárd euró tett ki, ami 216,9 millióval alacsonyabb, mint a tervezett hiány. A közigazgatás maastrichti kritériumok szerinti adósságállománya 37,245 milliárd eurót tett ki, ami a GDP-hez viszonyítva 52,1 százalékos arányt jelent. Ez 7,3 milliárd eurós, 8,8 százalékos (GDP arányos) növekedés 2011-hez képest.

A pénzügyminisztérium előtt így szokatlan feladat áll, ugyanis a költségvetési felelősségról szóló, alkotmányerejű törvény hatályba lépése óta először lépte át az 50 százalékos határt, ami azt jelenti, hogy a pénzügyminisztériumnak a parlamentnek kell magyarázkodnia, miért nőtt az adósságállomány, valamint javaslatokat bemutatni a hiány csökkentésére. A pénzügyminisztéium már megküldte a vonatkozó információkat tartalmazó dokumentumot a parlament elnökének, ám az ellenzék azt szeretné, ha a parlament megtárgyalná a jelentést.

Mindemellett valószínűsíthető, hogy a költségvetési felelősségről szóló törvény további passzusai is hatályba lépnek a következő években, amelyek már konkrétabb adósságfékező intézkedéseket követelnek meg a kormánytól. A 2014-2016-os évekre ugyanis maga a minisztérium is további növekedéssel számol, a költségvetési hiány csökkenése ellenére is, 2016-ra már az éves GDP 56 százalékát is eléri az államadósság mértéke. A jelenlegi tervek szerint ezt követően kezdődik meg az adósságcsökkenés.

Az 53 százalékos szint átlépésével a kormányt a törvény kötelezi arra, hogy konkrét adósságcsökkentő intézkedéseket terjesszen be a parlament elé, egyúttal befagyasztja a kormány tagjainak bérét.

55 százalék felett pedig a pénzügyminisztériumnak zárolnia kell a költségvetési keret három százalékát valamint a miniszterelnöki tartalékkeretet, és év közben nem növelheti a költségvetési kiadásokat, ez utóbbi tiltás az önkormányzatokra is vonatkozik.