Minden marosvásárhelyi tanintézetben diszkriminálják a magyarokat

Több mint nyolcvan marosvásárhelyi tanintézetet és a megyei tanfelügyelőséget is feljelenti az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) a helyi Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) – írja a Krónika.

A jogvédelmi szervezet vezetői azért döntöttek e drasztikus lépés mellett, mert kiderült, az óvodákban és az iskolákban az intézményvezetők a városháza és a tanfelügyelőség hallgatólagos belegyezésével semmibe veszik, vagy csak részlegesen tartják be a kétnyelvűségre vonatkozó előírásokat.

A Cemo vezetői, Horváth-Kovács Ádám és Szigeti Enikő szerint a város szinte valamennyi tanintézete diszkriminálja a magyar gyermekeket. A múlt héten a Liviu Rebreanu Általános Iskolát bírságolta meg 600 lejjel a CNCD, mivel annak igazgatója következetesen megtagadta a kétnyelvű feliratok kihelyezését. Két évvel ezelőtt a kövesdombi iskola figyelmeztetésben részesült, azonban vezetője azok után sem volt hajlandó jobb belátásra térni, miután a magyar gyerekek szülei saját pénzükön elkészítették a termek kétnyelvű feliratait. „Azt is felajánlottuk, hogy mi felszereljük a táblákat, de az igazgatónő hallani sem akar ilyesmiről, sőt még csak szóba sem áll velünk. De nehogy azt higgyék, hogy a magyar főtanfelügyelő-helyettes válaszra méltatta a beadványunkat” – méltatlankodott az egyik tanuló apja, Győrfi Attila. „Azzal, hogy meg sem hallgatnak, teljesen egyértelművé teszik, hogy a CNCD büntetése után sem hajlandóak betartani a törvényt” – tette hozzá egy másik szülő, Farkas Mihály.

Mellőzött multikulturalizmus

A Cemo tagjai szerint a Liviu Rebreanu-iskola diszkrimináló példája valamennyi marosvásárhelyi kétnyelvű tanintézetre érvényes. „Úgy látszik, nálunk az oktatás terén a sokat hangoztatott multikulturalitás az egynyelvűségben merül ki” – állapította meg Szigeti Enikő. Ezért nemcsak az óvodák és iskolák vezetői okolhatók, hanem a városháza is, amelynek már tizenkét évvel ezelőtt, a közigazgatási törvény életbelépése után kötelessége lett volna kicserélni az épülethomlokzati táblákat.

Hiába erősített rá a törvényre egy tanácsi határozattal a helyi önkormányzat is, Dorin Florea polgármester mindmáig nem hajtotta végre a képviselő-testület döntését. Hibás a prefektus is, mert kettős mércét alkalmaz. A megyében még egyetlen polgármestert sem figyelmeztetett azért, mert a helyi iskolaépületekre nem kerültek fel a kétnyelvű táblák, de amikor a marosludasi és dicsőszentmártoni művelődési otthonokra a magyar feliratot a román mellé helyezték, azonnal utasította az illetékeseket, hogy a törvény szerint a kisebbségi nyelvnek az államnyelv alatt a helye.

A Cemo jogsegély-szolgálatát irányító Szigeti Enikő szomorúnak tartja, hogy a vásárhelyi színmagyar iskolákban is akadnak olyan vezetők, akik akadályozzák az anyanyelv használatát. „Nevetséges, hogy a Magyarországra kivándorolt diákoknak a Bolyaiban csak román nyelvű igazolást hajlandók kibocsátani. Ugyanitt hallottam, hogy a magyar nyelvű oklevél kibocsátása nem törvényes. Az oktatási törvény pontosan leszögezi, hogy mi számít hivatalos okmánynak, és mi az, amit két vagy akár több nyelven is ki lehet állítani” – fejtette ki a CEMO programvezetője, aki azt javasolja minden iskolaigazgatónak, hogy mielőtt diszkrimináló döntést hozna, olvasson bele a törvényekbe. Szerinte a diszkriminációellenes tanács döntése ugyan nem boldogítja a jogsérelmek jelzőit, viszont egy kis, de fontos lépésnek tartja a helyzet tudatosításában. Mint mondta, a CNCD határozatát ugyan meg lehet támadni, de az eddigi jogprecedens azt mutatja, hogy nyelvi kérdésekben a romániai bíróságok figyelembe veszik az európai chartát és a hazai törvényeket.

Megosztó Unirea-megosztás

Ezzel egy időben kiderült, a helyi és megyei hatóságok ellenzik a magyar tagozat önállósulását a kétnyelvű marosvásárhelyi Unirea Főgimnáziumban, ahol egy magyar és egy román tannyelvű iskola megszervezését javasolta az épület tulajdonosa, a római katolikus egyház. Peti András alpolgármester elmondta, az egyház tervei szerint ugyanabban az épületben, ugyanazzal a tanári karral és ugyanazokkal a laboratóriumokkal a magyar osztályokat különálló állami intézménybe szerveznék, ahova a marosvásárhelyi Bolyai-gimnáziumban működő római katolikus felekezeti osztályokat is áthoznák.

Corneliu Grosu Maros megyei prefektus azonban kijelentette, nem tud elfogadni egy ilyen „nacionalista” kezdeményezést. „Sosem fogok egyetérteni egy olyan romboló kezdeményezéssel, amely a kultúra és oktatás valamely templomában kerítéseket emel, vagy szakadást idéz elő” – idézte a prefektust az Agerpres. A prefektus szerint az Unirea Főgimnázium Maros megye legnagyobb elismerésnek örvendő iskolája, ahol a román tanárok is ellenzik a magyar tagozat különválását.

A csaknem felerészt magyar lakosságú Marosvásárhelyen továbbra sincs önálló magyar 1–8. osztályos általános iskola: a magyar diákok kétnyelvű iskolákban tanulnak. Hosszas politikai egyeztetések eredményeképp az RMDSZ tíz éve elérte, hogy a marosvásárhelyi Bolyai-gimnáziumban ne indítsanak újabb román osztályokat, így ez az intézmény ma önálló magyar iskolaként működik.