Tömeges elvándorlás: portugál válasz a munkanélküliségre

Portugáliában rekord szintet ért el 2013. első negyedévében a munkanélküliségi ráta, amellyel Görögország és Spanyolország után az Ibériai-félsziget ezen szegletében mérték a legnagyobb értéket Európában. A jobb megélhetés reményében csak az utóbbi két évben hozzávetőleg 200 ezer állampolgár hagyta el az országot a kilátástalanság elől menekülve az egykori gyarmatok, de az európai kontinens más nagyobb gazdasági teljesítőképességgel rendelkező államai, mint például Luxemburg, Svájc vagy Franciaország felé.

Nehéz most Európában munkanélkülinek lenni. Nincs ez másképp Portugáliában sem, ahol a munkanélküliség eddig soha nem tapasztalt méreteket öltött. A 2013. első negyedéves munkanélküliségi ráta a Portugál Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai szerint 17,8 százalék, amely tovább gyorsult az elmúlt év végén, ezzel újabb társadalmi feszültségeket keltve az országban, ahol három hónap leforgása alatt újabb 125 ezer ember veszítette el a munkáját. A 25 évnél fiatalabb munkanélküliségi ráta vonatkozásában pedig  még ennél is rosszabb a helyzet: ez a mutató idén áprilisban meghaladta a 40 százalékot, amellyel a tagállamok közül dobogós helyen végzett Görögország (62,5%)  és az ibériai szomszéd Spanyolország (56,4%) mögött.

Becslések szerint az utóbbi két évben hozzávetőleg 200 ezer állampolgár hagyta el Portugáliát és keresett kiutat a gazdasági válság útvesztőjéből, pontos számszaki adatok nem állnak rendelkezésre. „Az Európai Unión belüli vándorlási folyamatokról nem rendelkezünk megbízható statisztikai adatokkal. A külföldi munkavállalás legnagyobb része időszakos és szezonális jellegű és mivel a munkaerőpiac szerkezete lehetőséget biztosít a munkavállalók szabad mozgására így nem kapunk teljes körű képet ezekről a migrációs folyamatokról” – nyilatkozta a Diário de Notícias c. lapnak José Cesário, a Portugál Közösség ügyeiért felelős államtitkár.

Az államtitkár hangsúlyozta továbbá, hogy a külföldi munkavállalás  továbbra is jellemzően az Európai Unió felé irányul, annak ellenére, hogy szinte minden uniós államban visszaesett a gazdasági teljesítőképesség, és ezzel egyidejűleg látszólag csökkent a betöltetlen munkahelyek száma is.

Kilépés a komfortzónából

“Ha az embereknek nincs munkájuk, ki kell tudniuk lépni a komfortzónájukból és a határainkon túlra kell tudniuk tekinteni” – tanácsolta a portugáliai álláskeresőknek a Coelho kormány egykori államtitkára Miguel Mestre, akinek szavai 2011-ben Portugáliában óriási felháborodást váltottak ki a legnagyobb közösségi oldalak, a Facebook és a Twitter felhasználói között. Ezek voltak azok a szavak, amelyeket Diogo Gomes két évvel ezelőtt megfogadott. Éppen hogy befejezte egyetemi tanulmányait vállalat és – marketing menedzsment szakon, elhatározta, hogy tapasztalatokat szerez a munkaerőpiacon. A legnagyobb fantáziát pedig nem az Ibériai- félszigetben és Európában, hanem a tengeren túli munkavállalásban látta.

A feltörekvő országok tárt karokkal várják a magasan képzett munkavállalókat

Mozambik óriási szén- és földgázkészletekkel rendelkezik és képes lesz stabilizálni ezt a növekedést amikor ezen természeti erőforrásoknak a kitermelése is megvalósul. Angola pedig egy olajkészletekben és drágakő-lelőhelyekben gazdag ország. Ahhoz, hogy ezek a természeti adottságok egyúttal lehetőségeket is teremtsenek a külföldi befektetők számára, a szolgáltatóipar megjelenésével és kiépülésével kell együtt járniuk..

A Mozambikban élő Gomes szerint “Portugáliában a helyzet rendkívül rossz; az elmúlt pár évben olyan hozzá nem értő vezetőink váltották egymást, akik óriási államháztartási hiányt halmoztak fel az országnak. A mozdulatlan gazdaság és a szükséges megszorító intézkedések együtt fogták vissza a munkahelyteremtést. Külföldre menni, ma az egyetlen alternatíva, ha az ember munkát akar találni és tapasztalatokat szerezni.”

Gomes annál a TD Hotels szállodaláncnál ’kereskedelmi és marketing menedzser’, amely jelen van Portugáliában, Angolában és Mozambikban is. Egyike azon portugálok ezreinek, akik “egy jobb élet reményében” hagyták el szülőföldjüket, és találtak megélhetést az egykori portugál gyarmatokon, amelyek mára már jobban fejlődnek, mint néhai gyarmattartójuk. Ezt a folyamatot a “fordított irányú gyarmatosítással” szokták jellemezni.

Nem mindenkinek sikerül új életet kezdeni

Nem járt ekkora szerencsével a 37 éves darukezelő Joaquim Rosa. A Portugáliából emigrálók többsége ugyanis nem több nyelven beszélő mérnök, ahogyan Joaquim sem, aki majdnem két éve munkanélküli. A két hónapja szintén munkanélküli barátnőjével, és közösen nevelt kamaszkorú gyermekükkel élnek havi kétezer euróból (ami nemsokára a felére fog csökkeni), mindemellett havonta 400 euró fix jelzálogkiadásuk van.

Így talán nem meglepő, hogy Joaquim felfigyelt egy internetes álláshirdetésre, amely darukezelői munkát ígért az Egyesült Államokban havi négyezer eurós javadalmazásért. Ez igen, gondolta: de ki kellett fizetnie előre 300 eurót, hogy “hivatalossá tegyék” a szerződését és várnia kellett, hogy egy meghatározott napon Lisszabonban megkapja a repülőjegyét Bostonba. Ő és egy barátja is bedőltek az ál-álláshirdetésnek, kifizették előre a 300 eurót és nekivágtak a portugál fővárosnak, ahol természetesen nem találták meg a hirdetés feladóját.

“Kétségbeejtő volt látni, hogy kifogyok a pénzügyi segítségből. Versenyt futottam az idővel azért, hogy találjak valamilyen munkalehetőséget” – magyarázta szinte gyermeteg tettét Joaquim Oportóban, a Dolgozók Érdekvédelmi Szakszervezeténél.

“Lényegében szerencséjük volt. Lehetett volna rosszabb is: sok munkavállaló hagyja magát becsapni bizonyos maffiaszervezetek által, akik munkát ígérnek Franciaországban, Svájcban, vagy éppen Luxemburgban. Amikor ezek a potenciális munkavállalók megérkeznek külföldre, nem várja őket kint senki”- magyarázza Albano Riberio, az Érdekvédelmi szervezet elnöke.

A Portugáliába történő banki hazautalások 10 százalékkal emelkedtek

A portugál elvándorlók száma folyamatosan növekszik. A Portugáliába történő hazautalások aránya ezekből a kivándorlókat befogadó országokból szintén emelkedést mutat, amely kedvező hatással bír az ország folyó fizetési mérlegére. A Portugál Nemzeti Bank adatai alapján tíz százalékos növekedés volt megfigyelhető 2012-ben, a megelőző évi számadatokkal összehasonlítva, ugyanis összesen 2,5 milliárd euró érkezett külföldi országokból, ugyanakkor a kiküldetések is igen népszerűvé váltak Angolába, Svájcba, vagy Franciaországba.

Portugáliában a gazdaságra jelenleg jellemző negatív tendencia annak szinte minden ágazatában megmutatkozik; az egyes előrejelzések szerint egészen a 2013-14-es év végéig a befektetői bizalom nem is tér vissza az Ibériai-félsziget ezen szegletébe. Így tehát nem meglepő, hogy az európai szinten kimagasló munkanélküliségből választ a tömeges elvándorlásban találnak.