Fél százalékos magyar növekedést vár a BUSINESSEUROPE

Idén fél, jövőre pedig 1,9 százalékos növekedést jelez előre Magyarországnak a munkaadók és a gyáripar legnagyobb európai érdekképviselete. A BUSINESSEUROPE arra számít, hogy idén stagnálni fog az EU gazdasága, és 2014-ben elindul egy mérsékelt kibontakozás.

2014 előtt nem tér vissza Európába a növekedés – legalábbis ezt jósolja hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében a munkaadók és a gyáripar legnagyobb európai érdekképviselete. A BUSINESSEUROPE szerint idén stagnálni fog az Európai Unió gazdasága, az euróövezeté viszont -0,4 százalékkal még mindig recesszióban lesz. 2014-re azonban visszatérhet a növekedés, még ha nem is lesz robusztus, körülbelül 1,4 százalék az EU-ban.

Magyarországon 2013-ban 0,5 százalékos, 2014-ben pedig 1,9 százalékos GDP-növekedést vár előrejelzésében a szervezet.

Nem számítanak látványos javulásra a foglalkoztatási helyzetben: a valutaövezeten belül idén is 12 százalék közelében lehet a munkanélküliség mértéke, de az EU egészét tekintve az állástalanok számának 0,5 százalékkal való csökkenését prognosztizálják 2014-ben.

Az EU folyó fizetési mérlege várhatóan javulni fog 2013-ban és uniós szinten 0,9 százalékos többletbe fordulhat, míg az eurózóna esetében 1,9 százalék lehet a pozitív mérleg.

Az államháztartási hiányt uniós átlagban idén 3,3 százalékra tippeli a tanulmány, az euróövezetben 2,8 százalék lehet az átlagos deficit. Az államadósság viszont várhatóan tovább növekszik és az EU 27-ben 2013-ban elérheti a 89,3 százalékot, az euróövezetben pedig ennél is magasabbra kúszik, 95 százalékra.

A munkaadó európai ernyőszervezete arra számít, hogy a magánberuházások és a magánfogyasztás jövőre végre hozzá fog járulni a növekedéshez. A banki hitelezés ugyanakkor továbbra is rendkívül vegyes képet mutat, számos országban a hitelek kiszáradása akadályozza a beruházásokat és a gazdaság talpra állását.

A BUSINESSEUROPE úgy véli, hogy határozott politikai lépésekre van szükség az üzleti bizalom visszatéréséhez, a versenyképesség javításához és a magánberuházások helyreállításához. A szervezet a szerkezeti reformok folytatására buzdítja a tagállamokat, főleg a munkaerő-piac rugalmasságának növelésében, az árupiacokon a verseny fokozásában és az üzleti szférára nehezedő szabályozói terhek csökkentésében.

A közpénzügyek fenntarthatóságának javítása is a munkaadói érdekképviselet kívánságlistáján foglal helyen. Hangsúlyozzák, hogy a konszolidációs erőfeszítéseknek inkább a közkiadások lefaragására kell irányulniuk, mint az adók növelésére. És fontosnak nevezik a közszolgáltatások hatékonyságának javítását, valamint a korrupciónak még az írmagjának a kiirtását is.

Arra szólítják fel a Bizottságot, hogy azonnal cselekedjen annak érdekében, hogy az EU továbbra is az üzleti tevékenység és a beruházások kiemelt terepe legyen. Végül a mélyebb európai bankunió felé történő elmozdulást is sürgetőnek tartják.