Megint kiosztotta Brüsszel a magyarokat

Elkészült az első európai eredménytábla a tagállamok igazságszolgáltatási rendszereinek hatékonyságáról és arról, hogy mennyire tekintik függetlennek a gazdaság szereplői az igazságszolgáltatást. Viviane Reding alelnök él a gyanúperrel, hogy a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének megítélése az alkotmánymódosítás óta drámai mértékben romlott.

Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke újra meglehetősen kritikus véleményt fogalmazott meg Magyarországról abból az alkalomból, hogy a sajtó előtt bemutatta a tagállamok igazságszolgáltatási rendszereinek hatékonyságáról és gazdasági szereplők által vélelmezett függetlenségéről készült első európai igazságszolgáltatási eredménytáblát.

Az eredménytábla, amely a jövőben az európai szemeszter részét képezi majd, több szempontból, így a polgári és kereskedelmi peres ügyek rendezéséhez szükséges idő tekintetében a tágabb élmezőnybe sorolja Magyarországot, noha a Bizottságnál hangsúlyozzák, hogy az új eszköznek nem célja, hogy rangsorolja a tagállamokat.

Viviane Reding a BruxInfo erre vonatkozó kérdésére válaszolva elismerte, hogy a bírói szervek hatékonysága szempontjából Magyarország elég jól teljesít, de emlékeztetett arra, hogy a jelentésben közölt adatok 2010-es állapotokat tükröznek. A biztos szerint ezért felvetődhet a kérdés, hogy ha ilyen jó volt a magyar igazságszolgáltatás mérlege, mi indokolta a kormány által azóta bevezetett reformokat.

Reding arra is felhívta a figyelmet, hogy az igazságszolgáltatás megítélésében (ez a gazdaság fő szektorainak a percepcióját tükrözi) hazánk gyenge helyezést ért el, a Világgazdasági Fórum által készített felmérés tanulsága szerint a 72 helyet foglalta el a világ 144 országa között (az uniós tagállamok közül hat még hátrébb van a rangsorban – a szerk.).

Az alelnök hozzátette, hogy ez a vélekedés még az alkotmány módosítása előtt volt. „Feltételezem, hogy ha most végeznének felmérést, az drámai mértékben romló trendet tükrözne. A trend nagyon aggasztó” – jelentette ki Reding, aki emlékeztetett José Manuel Barroso bizottsági elnök március 11-i nyilatkozatára, amelyben az alkotmánymódosításra reagált.

„Az alkotmány nem játékszer, hanem a jogbiztonság és stabilitás forrása” – közölte az igazságügyekért felelős biztos.

Reding arra is kitért, hogy az igazságszolgáltatási eredménytábla az első lépés, ami a gazdaság működését és a befektetéseket befolyásoló polgárjogi, kereskedelmi- és közigazgatásjogi ügyek szempontjából veszi górcső alá a tagországok igazságszolgáltatását. Utalt rá ugyanakkor, hogy ez a lista idővel kibővíthető lesz más területekre is (szakértők a büntetőjogot említették meg).

Bizottsági források ugyanakkor világossá tették, hogy nincs összefüggés a mostani kezdeményezés és a Barroso Unió helyzetéről mondott beszédében említett „jogállamisági mechanizmus” között, amit egy közös levélben négy uniós tagállam külügyminisztere is javasolt a közelmúltban.

A mostani táblából az Európai Bizottság a következő hetekben levonja majd a következtetéseket, hogy melyek azok a tagállamok és problémák, amelyek megoldása külön beavatkozást kíván és amelyek az érintett országokkal folytatott párbeszédet követően bekerülhetnek azokba az országspecifikus ajánlásokba, amelyeket az európai szemeszter keretében javasol majd Brüsszel a tagállamoknak.