Végső visszaszámlálás Cipruson

Legkésőbb hétfőig kell Ciprusnak megállapodnia az Eurócsoporttal a pénzügyi mentőcsomagról az államcsőd elkerülése végett. A 100 ezer eurónál nagyobb bankbetétek kemény megsarcolása lehet a megmenekülés ára. Az eurózóna pénzügyminiszterei vasárnap délután ülnek össze Brüsszelben, utána órákon belül eldőlhet a szigetország sorsa.

Vészesen fogy az idő az államcsőd és az eurózónából való esetleges kényszerű kilépés elkerülésére Cipruson, miután az Európai Központi Bank ultimátuma szerint hétfőn lekapcsolja a „lélegeztetőgépről” a szigetország halódó bankjait, ha addig nem születik megállapodás a hitelezőkkel az összesen 17 milliárd euró pénzügyi mentőcsomagról.

A ciprusi pénzügyminiszter eredménytelen moszkvai tárgyalásait követően a nicosiai kormány számára világossá vált, hogy azonnali orosz segítség hiányában az Eurócsoporttal és az IMF-fel történő megállapodás az egyetlen lehetőség a katasztrófa elkerülésére. Efelől halvány kétség sem maradhatott azután, hogy az euróövezet elutasította a ciprusi kormány „ellenjavaslatát”, amely többek között a második pilléres nyugdíjrendszer államosításából kívánta előteremteni azt az összeget, ami a nemzetközi kölcsön és az ország tényleges finanszírozási igénye közötti mintegy 7 milliárd eurós különbséget lenne hivatott kitölteni. Ezt a megoldást azonban sajtóhírek szerint többek között Angela Merkel német kancellár is elutasította, arra hivatkozva, hogy ez hosszabb távon tovább rontana a ciprusi polgárok helyzetén.

Jobb híján így a ciprusi kormány kénytelen nagyjából visszakanyarodni ahhoz a forgatókönyvhöz, amelyet múlt héten egyszer már leszavazott az ország parlamentje, elutasítva azt a múlt szombaton az Eurócsoportban tető alá hozott megállapodást, amely a betétbiztosítás alá eső, 100 ezer euró alatti bankbetéteket is 6,75 százalékos egyszeri stabilitási illetékkel sújtotta volna.

A várhatóan vasárnap véglegesítendő utolsó ajánlat ugyanakkor – és ez jelentős különbség az egy héttel ezelőttihez képest – már nem tartalmazza a kisbetétesek pénzének „lenyúlását”, ami a döntést kiváltó népharag fő forrása volt. Ehelyett ciprusi források szerint a 100 ezer euró feletti betétekre kivetendő sarc nőhet a korábbi 9,9 százalékról 12, vagy akár 15 százalékra is, hogy összejöjjön a még hiányzó 5,8 milliárd euró.

A Financial Times szerint egy olyan hibrid megoldás lehet a vége, amely az Eurócsoportban múlt pénteken és szombaton tárgyalt két, egymással versengő javaslat egyvelege lehet.

A ciprusi parlament az időtényező nyomása alatt péntek este sebtében több olyan törvényt is elfogadott, amelyek részei az eredeti mentőcsomagnak. A bankbetétek megadóztatásáról szóló rendelkezésekről ugyanakkor csak vasárnap készül szavazni a parlament, egyes hírek szerint azt követően, hogy az Eurócsoport délután Brüsszelben tartandó rendkívüli ülése befejeződött.

A helyzet komolyságát mutatja, hogy Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke és José Manuel Barroso, bizottsági elnök lemondták eheti mongóliai és jövő hét eleji japán útjukat, hogy részt vegyenek a vasárnapi tanácskozáson.

A ciprusi parlament még pénteken több lényeges törvényt is módosított. Először is felhatalmazták a kormányt arra, hogy jó és rossz bankokra darabolja fel az ország hitelintézeteit, alapvetően a két legnagyobb bankot, a Bank of Cyprust és a másoidik legnagyobb pénzintézetet, a Cyprus Popular Bank-ot, ismertebb nevén a Laikit. A bankok kettéválasztása lehetőséget ad a 100 ezer euró alatti megtakarítások, így a Laiki bank 361 ezer kisbetétesének garantálására. A rossz bankba kerülnének ugyanakkor a 100 ezer euró feletti betétek (ezek nagy része befektetés), amelyek nem élveznek törvényi védelmet.

A Laiki Bank szerkezetátalakításától körülbelül 2 milliárd euró megtakarítást remélnek a ciprusi hatóságok.

A ciprusi törvényhozás a tőke áramlására – a készpénzfelvételre és az átutalásokra – vonatkozó korlátozásokat is bevezetett a bankpánik elkerülésére jövő kedden, amikor újranyitnak a szigetország bankjai.

A képviselők egy szolidaritási alap létrehozásáról is rendelkeztek, amitől remélik, hogy segít a finanszírozási rések kitöltésében.

A ciprusi bankokban felhalmozott betétek összegét 68 milliárd euróra becsülik, ebből 38 milliárd eurót tehetnek ki a 100 ezer eurónál nagyobb betétek.

Ismeretes, hogy az EU és az IMF összesen 10 milliárd eurót hajlandó áldozni a ciprusi mentőcsomagra, amit azzal indokolt, hogy minden ennél nagyobb pénzügyi támogatás oly mértékben megnövelné az ország államadósságát, hogy az képtelen lenne visszafizetni a tartozásait és szükségszerűen csődbe menne. Ezért vált szükségessé az, hogy Ciprus belső forrásokból is hozzájáruljon a csomaghoz.

Mivel a ciprusi hitelintézetek eszközeiben nagyon kis részarányt képviselnek a bankok által kibocsátott kötvények tulajdonosai, ezért a bankrendszer hozzájárulásának költségeit szükségszerűen a betétesek bevonásával kell előteremteni – érvelt még a múlt héten is Jeroen Dijsselbloem, az Eurócsoport holland elnöke.

A ciprusi probléma egyedi kihívása abban rejlik, hogy a banki eszközállomány 8-szorosa a kicsony, 1,1 milliós lélekszámú ország éves GDP-jének. A ciprusi bankok destabilizálódásában nagy szerepet játszott a görög mentőcsomag, amelyen a ciprusi bankok összesen 4 milliárd eurót buktak az adósságleírás miatt.