Magához vonta Barroso a magyar ügyeket

Az április 17-re tervezett Magyarországról szóló strasbourgi EP-vitára készülhet el az Európai Bizottság jogi szakvéleménye az alkotmány negyedik módosításáról – valószínűsítette újságíróknak a foglalkoztatáspolitikai EU-biztos. Andor László azt mondta, minden olyan jogszabály jogi vizsgálata átkerült Barroso-elnök csapatához, amelynek köze van az alaptörvény-módosításhoz.

Szűk egy hónapon belül befejezheti az Európai Bizottság az alaptörvény negyedik módosításának jogi vizsgálatát. Andor László EU-biztos azt valószínűsítette, hogy az Európai Parlament április 17-i strasbourgi plenáris ülésére a testület elkészítheti a jogi szakvéleményét, amit az ülésen már be is mutathat a Bizottság képviselője.

Az Európai Parlament április 17-én szerdán plenáris vitát tart a magyarországi alkotmányos helyzetről azt követően, hogy komoly nemzetközi figyelmet és bírálatokat kapott az alaptörvény negyedik módosítása, amit múlt hétfőn fogadott el az Országgyűlés.

Források szerint ez alapján nem kizárt, hogy megismétlődik a tavaly januári forgatókönyv, amikor is az Európai Parlament Strasbourgban plenáris ülésen tárgyalt Magyarországról, majd az ezzel egyidőben, ugyancsak Strasbourgban ülésező Európai Bizottság három kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen a jegybanktörvény, a bírók nyugdíjkorhatára, valamint a korábbi adatvédelmi biztos mandátumának megszüntetése miatt.

A testület tisztviselői már múlt héten is valószínűnek mondták, hogy az alkotmány negyedik módosításának vizsgálatát követően a Bizottság kötelezettségszegési eljárásokat indíthat.

Az AFP francia hírügynökség ezzel összefüggésben úgy értesült, hogy a Bizottság majdani reakciója továbbnövelheti a feszültséget Brüsszel és a magyar kormány között.

A magyar ügy ismét olyannyira érzékennyé vált politikailag, hogy a Bizottság elnöke magához vonta az alkotmánymódosítással kapcsolatos dossziék ellenőrzését. Ezt jól jelzi, hogy Andor László tájékoztatása szerint a hallgatói szerződések rendszerével kapcsolatos uniós aggályok kezelése is átkerült a Bizottság foglalkoztatáspolitikai főigazgatóságától Barroso-elnökhöz.

A személyek szabad áramlásának korlátozását felvető hallgatói szerződések jogi alapját az alaptörvénybe is beemelte az Országgyűlés, emiatt számít politikailag is érzékenynek a terület. Az EU-biztos reményét fejezte ki, hogy a jelenlegi egyeztetése után a magyar szabályozás megnyugtató módon összhangban lesz az uniós joggal.

A francia hírügynökség egyébként úgy tudja, hogy április végére készülhet el a jogi szakvélemény, és hogy José Manuel Barroso mellett Viviane Reding alapvető jogokért és igazságügyért felelős uniós biztos is felügyeli a magyar dossziékat.

Ifjúsági munkanélküliség

A foglalkoztatáspolitikai uniós biztos szerint az Európai Tanács elnöke által javasolt, és a tagállamok által elfogadott hatmilliárd eurós ifjúsági munkanélküliségi alap jó lökést jelenthet az ifjúsági garanciarendszerek kialakítására. Andor László emlékeztetett arra, hogy a 6 milliárd euró, amelyből az EU a legmagasabb fiatalkori munkanélküliségi mutatóval rendelkező régiókat segítené, 2014-2020 között lenne elérhető, míg a Bizottság és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet becslései szerint az ifjúsági garancia kiépítése a 27 uniós tagállamban évi 20-21 milliárd euróba kerülne.

Az ifjúsági garanciát az Európai Bizottság javasolta ajánlásában a tagállamoknak. Az általuk is elfogadott koncepció szerint a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy a tanulmányaik befejezése után legfeljebb négy hónappal munkát, továbbtanulási lehetőséget, gyakornoki helyet, vagy szakmai gyakorlatot biztosítsanak a fiataloknak, ezzel egyfajta garanciát biztosítanának a 25 év alattiak valamilyen foglalkoztatására.

Az EU-biztos racionálisabbnak tartotta volna, ha nem egyenletesen osztódik el a hatmilliárd euró a hét évre, hanem a következő pénzügyi ciklus elejére koncentrálódna a források nagy része. Mindezzel együtt Andor László úgy látja, hogy a kritikus régiókban 2020-ra is jelentős probléma marad a fiatalkori munkanélküliség.

Az ifjúsági foglalkoztatási alapból azokaz uniós régiók igényelhetnének forrásokat, amelyekben 25 százalék fölött van a 18-25 év közötti korcsoport munkanélküliségi rátája. Magyarország 50 millió euróhoz juthatna ez alapján.