Májusban elkészülhet az alapjogok magyarországi helyzetéről szóló EP-jelentés tervezete

A Magyarországgal kapcsolatos európai parlamenti vizsgálat jelentéstevője bízik abban, hogy májusban elkészülhet az alapjogok érvényesüléséről szóló jelentés tervezete.

Elkészült az utolsó munkadokumentum ahhoz a vizsgálathoz, amelynek keretében az alapjogok érvényesülésének magyarországi helyzetét vizsgálja az Európai Parlament alapjogi, bel- és igazságügyi bizottsága, bár készül még egy kiegészítés, a magyar alaptörvény küszöbön álló módosításának értékeléséről – jelentette be csütörtökön Rui Tavares zöldpárti portugál képviselő, a Magyarországgal kapcsolatos vizsgálat jelentéstevője a bizottságban. A portugál politikus elmondta: az alkotmánymódosítás elemzése április elejére készülhet el, és bízik abban, hogy a következő hónapban a magyarországi alapjogok helyzetéről szóló jelentéstervezetet is sikerül összeállítani.

A csütörtöki vita annak az eljárásnak az újabb állomása, amelyet az EP tavaly februárban indított Magyarország ellen azzal a céllal, hogy kiderüljön, sérülnek-e Magyarországon az Európai Unió szerződésében rögzített alapvető jogok.

Tavares úgy értékelte, hogy a jelentés igazságos és kiegyensúlyozott, annak elkészítésében minden politikai csoport részt vett. Felidézte, hogy az előző három ilyen munkadokumentum az igazságszolgáltatást, az alapjogok és a média helyzetét elemezte, a mostani pedig bemutatja azt, ahogyan Magyarország új alaptörvényét elfogadták. Mint fogalmazott, egy alkotmány esetében természetesen annak a tartalma a legfontosabb, de ebben az esetben az is számít, hogyan készült, ami viszont kétségeket ébreszt. 

A bizottság egyik alelnöki posztját betöltő fideszes Gál Kinga elmondta, hogy a bizottság több mint egy éve vizsgálja már a magyarországi eseményeket, küldöttség is járt Budapesten, a magyar kormány pedig mindig hajlandóságot mutatott, hogy a kifogásolt jogszabályokon változtasson. A fideszes EP-képviselő szerint mindezidáig egyetlen egyszer sem fordult elő olyan eset, hogy Magyarországon alapjogok, a szólásszabadság sérült volna, és az illetékes hatóságok ne léptek volna fel ez ellen.

A bizottság másik alelnöke, a szocialista Göncz Kinga azt hangoztatta, hogy a jogállamiságnak a jogrendszer kiszámíthatóságának elvén kellene nyugodnia, mert az emberek csak akkor lesznek képesek betartani a törvényeket. Ezzel szemben Göncz Kinga szerint Magyarországon olyan gyorsan változnak az előírások, hogy nemcsak a hétköznapi emberek, hanem a jogászok sem tudják már követni az eseményeket.

A jogállamiság és a demokrácia helyzetét ismertető munkadokumentum többnyire a Velencei Bizottságnak, az Európa Tanács alkotmányos ügyekben állást foglalni hivatott testületének a véleményére hivatkozik. A Rui Tavares, valamint Anthea McIntyre brit konzervatív és Marie-Christine Vergiat francia baloldali képviselő által jegyzett irat megállapítja, hogy a 2010-es választásokon kétharmados többséget szerzett kormányerők gyors ütemben láttak neki az alkotmányos és intézményi berendezkedés átalakításának Magyarországon.

A Velencei Bizottságra hivatkozva a jelentés kitér arra, hogy az alaptörvény megalkotásáról szóló javaslat beterjesztése és elfogadása között alig több mint egy hónap telt el, az alkotmány elfogadásának módjával kapcsolatban pedig a Velencei Bizottság sajnálatosnak tartotta, hogy a folyamat nem volt kellően átlátható, nem folyt megfelelő párbeszéd a többség és az ellenzék között, nem volt elég lehetőség a társadalmi vitára.

A jelentés ismerteti az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit ért bírálatokat is. Megállapítja továbbá, hogy az átmeneti rendelkezések közül több egyáltalán nem volt átmeneti, ami miatt az Alkotmánybíróság tavaly decemberben a rendelkezések nagy részét meg is semmisítette.

A munkadokumentum szintén a Velencei Bizottságra hivatkozva megállapítja, hogy Magyarországon olyan kérdésekről is sarkalatos törvények rendelkeznek, amelyeket egyszerű feles törvénnyel szokás szabályozni.

„Minél több politikai terület kerül ki az egyszerű többségi döntések köréből, annál kisebb jelentősége lesz egy következő választásnak, és annál nagyobb a lehetősége egy kétharmados többségnek arra, hogy politikai preferenciáit és az ország intézményeit bebetonozza” – idézi a Velencei Bizottságot a dokumentum.

A bizottság elé kerülő irat arra is kitér, hogy az alaptörvény korlátozza a költségvetési kérdéseket érintő törvények alkotmányos ellenőrizhetőségét.

Az igazságszolgáltatással kapcsolatban a dokumentum leszögezi, hogy az annak teljes reformjára vonatkozó, először elfogadott javaslat „nyilvánvalóan kikezdte az igazságszolgáltatás függetlenségét”. A dokumentum arról is említést tesz, hogy ezeket a sarkalatos törvényeket módosították, többnyire a Velencei Bizottság észrevételeivel összhangban, de rámutat, hogy maradtak még aggályos pontok a szabályozásban.

A dokumentumban szerepel, hogy a demokráciákra jellemző fékek és ellensúlyok rendszerével kapcsolatban Magyarországon több kulcsintézmény vezetőjét mandátumának lejárta előtt eltávolították és leváltották.

Az EP-képviselők elé kerülő irat kitér arra az alkotmánymódosításra is, amely idén februárban került az Országgyűlés elé. Az irat szerzői annak két pontját különösen aggályosnak tartják. Az egyik, hogy az alaptörvényt és annak módosításait a jövőben tartalmi szempontból nem vizsgálhatná az Alkotmánybíróság.

„Ez az alaptörvény bármilyen tartalmú módosítására lehetőséget teremt” – vélekedik a dokumentum, amely szerint a másik aggályos pont az, amely nem tenné lehetővé az alaptörvény értelmezésekor a korábbi alkotmánybírósági döntések figyelembe vételét.