Amerika nem hagyja cserben Afganisztánt

Február 21-22 között védelmi miniszteri megbeszélést tartottak Brüsszelben a NATO tagállamok, melyen több fontos témát is megbeszéltek – köztük az afgán missziót, és a NATO reformját.

A NATO reformja nem újdonság a napirenden. Régóta jelen van a szervezet életében, így a mostani megbeszélés csupán egy újabb fejezete a reformfolyamatban. A reformok több ponton is érintenék a szervezet életét, melyek közül az egyik a NATO költségvetésének átalakítása, a másik pedig a haderő átszervezése.

A NATO költségvetésének átalakítását az Amerikai Egyesült Államokban kialakult védelmi megszorítások teszik szükségessé, melyet Leon Panetta hangsúlyozott is a megbeszélésen. Jelenleg ugyanis a szervezet költségvetésének zömét az Egyesült Államok bocsájtja rendelkezésre a költségek fedezésére. Az, hogy ez milyen fontos eleme az Államok saját költségvetésének megreformálására, mutatja az is, hogy ebben a kérdésben külön megbeszélést is tartott Panetta.

Az olasz védelmi miniszterrel, Giampaolo Di Paolaval tartott megbeszélésén Panetta arra keresett megoldást, hogy hogyan lehetne úgy megreformálni a NATO költségvetését, hogy annak terheiből a többi tagállam is jobban kivegye a részét, így lekerülne a teher az Egyesült Államokról. Azonban a kérdés kényességét mutatja, hogy az európai államok sincsenek túl kecsegtető gazdasági helyzetben. Azt azonban mindenképpen el kell ismerni, hogy az Egyesült Államok által a NATO-ba invesztált összegek sem tarthatóak fenn tovább.

A kérdés egy másik pontja, hogy Anders Fogh Rasmussen kijelentette, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy lefaragják a NATO kiadásait. Így egy olyan reform bevezetését tervezik, mely átláthatóbbá teszi a kiadásokat, és kiveszi a rendszerből a nélkülözhető kiadásokat. Ennek érdekében a közeljövőben összeül a NATO politikai szerve az Észak-Atlanti Tanács is, melyen ennek a reformnak a részletes pontjait is kidolgozzák.

A NATO reformjának másik lényegi pontját a haderő átalakítás képezi. Ennek kivitelezése a tagállamok hatáskörébe tartozik, s mint ilyen a tagállamok költségvetéséből kerül fedezésre. Ez magában foglalja a nemzeti haderők azonos szintű képzését, oktatását. Ennek ellenőrzésére 2015-ben egy összhaderő gyakorlatot tartanak, melyen felmérik, hogy a tagállamok hogy állnak a reform kivitelezésével. Erre azért van szükség, hogy – mivel magát a reformot 2020-ig kell végrehajtani – korrigálni lehessen az esetleges lemaradásokat.

Az Amerikai Egyesült Államok a lemaradások behozásában fog segítséget nyújtani a tagállamoknak – jelentette ki Panetta – oly módon, hogy saját kiképzőit küldi ki, hogy segítse a nemzeti haderők átalakítását. Ezért azonban cserébe elvárja, hogy a fogadó állam elkészítse a kiképzőterepeket, finanszírozza azok fenntartását, és állja a kiképzés költségeit.

Mivel a NATO hatékonysága múlik azon, hogy mennyire tudnak összehangoltan működni az egyes tagállamok katonái, ezért a későbbiekben több közös gyakorlatot, és képzést is fognak szervezni, hogy javítsák az együttműködés hatékonyságát.

Az afganisztáni misszió kapcsán Panetta külön megbeszélést tartott Bismullah Khan Mohammadi, afgán védelmi miniszterrel, melyen áttárgyalták tapasztalataikat az afgán haderő reformjával kapcsolatban. A megbeszélésen Panetta kifejezte, hogy hatékonyabbá kívánják tenni az afgán haderő kiképzését, és a reformfolyamatot gyorsítani kívánják, hogy minél előbb képes legyen teljes egészében ellátni feladatait az újsütetű haderő.

Panetta kifejezte, hogy Amerika nem fogja cserben hagyni Afganisztánt, csupán a misszió átalakításáról van szó, mellyel kapcsolatban a többi NATO tagállam ötleteit is várják, hogy 2014 után egy új, merőben más jellegű missziót tudjanak véghezvinni Afganisztánban. Tehát az afgán átmenetet továbbra is segítenék annak érdekében, hogy Afganisztán szuverenitását, és biztonságát garantálják.

Amerika úgy tervezi, hogy 2014 után meghagyná az afgán haderő kiképzésében szervesen részt vevő embereit az államban, hogy továbbra is elláthassák tanácsaikkal az afgán haderőt. Ezen felül, hogy megoldódjon a tálibok adta dilemma, egy terrorelhárító egységet is bent hagyna Afganisztánban a különféle esetleges tálib akciók megakadályozására. Azt azonban kijelentette, hogy nagyobb számú katonát nem kívánnak Afganisztánban állomásoztatni, s az összes ISAF katona létszáma sem lesz több, mint 12.000 fő.