Újabb irodákkal bővülhet a Kárpát Üzleti Régió

További irodákkal bővülhet a Kárpát Üzleti Régió a közeljövőben – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a nemzeti összetartozás bizottsága hétfői budapesti ülésén.

Szatmáry Kristóf a Kárpát Üzleti Régióról tartott beszámolójában elmondta: jelenleg kilenc iroda működik, négy Erdélyben, kettő a Vajdaságban, egy Ungváron, és kettő Felvidéken. Előkészítés alatt áll ugyanakkor Eszéken és Lendván is egy-egy iroda megnyitása, ezek a közeljövőben megnyithatják kapuikat – jelezte. Rámutatott: nem közvetlenül a magyar állam tartja fenn az irodákat, hanem vegyes kamarai rendszeren keresztül működtetik őket.

A gazdaságszabályozásért felelős államtitkár hangsúlyozta: 2010 után szemléletváltás történt, kiemelték a Kárpát-medencét a klasszikus külgazdasági gondolkodásból. A program célja, hogy a magyar gazdaságpolitika legyen ott a határon túl is. Az irodák részt vesznek az ottani közösségek gazdaságpolitikai elképzeléseinek kidolgozásában, foglalkoznak továbbá gazdasági, üzleti fórumok szervezésével. Azt szeretnék, ha egy vállalkozó bemegy egy irodába, Udvarhelytől Dunaszerdahelyig megkapja a számára fontos információkat – fejtette ki.

Radetzky Jenő miniszteri biztos az idei év terveiről szólva kiemelte, hogy létrehozzák a Wekerle-vállalkozói köröket az irodák hatósugarában, ezek céljaként a gazdasági kapcsolattartást jelölte meg. Minél erősebb a gazdasági jelenlét, annál erősebb lesz a nyelvi megjelenés is – jegyezte meg.

Szatmáry Kristóf szólt arról is, hogy a kétnyelvű feliratok kapcsán elég eltérőek a viszonyok a határon túli területeken: Kárpátalján alulról jövő kezdeményezés kevés van, Romániában létezik önkormányzati szervezésű mozgalom, Szerbiában is életre hívtak ilyet, és fel is vették a kapcsolatot a Magyar Nemzeti Tanács elnökével egyeztetés céljából.

Szlovákiában, Felvidéken – ahol a legtöbb figyelmet kapott ez a kezdeményezés – konzultáltak magyar cégekkel, hogy magyar nyelvű feliratok megjelenjenek. Kérdésként vetődik fel ugyanakkor, hogy nem kontraproduktív-e ha kormányzati szinten kapcsolódnak be ebbe a folyamatba – jegyezte meg.

Potápi Árpád (Fidesz), a bizottság elnöke jelezte, kezdeményezik, hogy a következő költségvetési törvényben mindenképpen jelenjen meg önálló soron a Wekerle-terv, és a Mikó-terv, és ne különböző fejezeteknél kelljen különböző összegeket keresni.

Csóti György (Fidesz) szerint nem kontraproduktív, ha állami szinten bekapcsolódnak a kétnyelvű feliratok kérdésébe. Semmi eredményt nem hozott a visszafogott, a szomszédaink érzékenységre tekintettel lévő politika – állapította meg. Ezek a cégek, üzletláncok többnyire magyar állami segítséggel „kerülnek ki” az adott piacra, ezért el kell várni tőlük a kétnyelvűséget a feliratokban, és mindennapi beszédben egyaránt – hangsúlyozta.

Szávay István (Jobbik) szintén a kétnyelvűség mellett tört lándzsát, és azt kérdezte, hogyan lehet egy magyarországi céget ösztönözni, hogy magyarlakta területeken fektessenek be, magyar embereknek adjanak munkát és megélhetést, és használják a magyar nyelvű feliratokat.

Kalmár Ferenc (KDNP) arra volt kíváncsi, vannak-e adatok, arról mennyi magyar tulajdonú vállalat van a határon túli területeken.

Szili Katalin (független) alelnök az idén rendelkezésre álló források iránt érdeklődött.

Szatmáry Kristóf válaszában kiemelte: a gazdaságpolitikában megjelenő koncepcióváltás az üzleti világ egy részében nem ment végbe, és nem véletlen sok esetben, hogy a kétnyelvű feliratok hiányoznak. Bízik benne, hogy az új kormányzati hozzáállás „átmegy” a cégvezetők hozzáállásán is. Jelezte: a Kárpát Üzleti Régió önálló költségvetési soron szerepel már idén is, és reményei szerint így lesz a jövőben is. Az irodák működésébe a helyi magyarokat igyekeztek minél inkább bevonni – mondta, és megjegyezte: több 10 ezer magyar alapítású cég van határon túl.

Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke azt mondta, hogy utóbbi két évben rendszeresek az egyeztetések, és szintén külön költségvetési sor kért a Mikó-tervnek.

Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke szerint az a felelőssége az erdélyi szervezeteknek, hogy a nyelvhasználatra vonatkozó törvények betartását figyelemmel kísérjék.