Legalább egy EP-helyet veszít jövőre Magyarország

Optimista forgatókönyv esetén is egy képviselői helyet veszíteni fog Magyarország 2014 után az Európai Parlamentben. Az alapszerződésből fakadó újraosztási kötelezettség, Horvátország belépése, valamint a népesség csökkenése egyaránt indokolttá teszi, hogy több ponton is változzon a képviselőtestület összetétele, arról azonban kemény viták folynak, hogy kinek a kárára.

A jelenlegi 22 helyett a 2014-2019 közötti európai parlamenti ciklusban már csak legfeljebb 21 képviselői helye lesz Magyarországnak az Európai Parlamentben. Az optimista forgatókönyvek szerint legalább egy helyet Magyarországnak is fel kell áldoznia annak érdekében, hogy egy sor közelgő uniós esemény és szerződési kötelezettség teljesítése után is megfeleljen az Európai Parlament az uniós alapszabályoknak – derült ki az EP alkotmányügyi szakbizottságának hétfő esti strasbourgi ülésén.

A helyek újraosztásának több oka van: egyrészt az, hogy 2013. július 1-jétől az Európai Unió tagja lesz Horvátország, és helyet kell szorítani a népessége alapján meghatározott 12 képviselőjének. Zágráb már egy ideje 12 megfigyelővel részt vesz az Európai Parlament munkájában, de a csatlakozása után teljes jogú képviselői helyek illetik meg.

Másrészt 2014-ben lejár az az átmeneti rendelkezés, amely engedélyezte, hogy Németország még a ciklus végéig 99 képviselőt küldjön az Európai Parlamentbe, a 2014-es választások után már a Lisszaboni Szerződésben meghatározott maximális 96 képviselője lehet az EU legnagyobb népességgel rendelkező Németországnak az EP-ben.

A harmadik ok pedig annak a szintén átmeneti rendelkezésnek a megszüntetése, amely a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésekor lehetővé tette, hogy 751 helyett 754 legyen az EP maximális létszáma 2014-ig.

A következő parlamenti ciklusban tehát a jelenlegi 754-ről 751-re kell visszacsökkenteni a képviselői létszámot, ez praktikusan megtehető a német képviselői mandátum szükségszerűen ugyancsak hárommal csökkentésével. Az EU előtt álló kihívás tehát lényegében az, hogy a 751-es összlétszám tartása mellett „helyet csináljon” a 12 horvát képviselőnek. A szabályok szerint a legkevesebb, hat képviselővel rendelkező országok (Észtország, Luxemburg, Málta, Ciprus) helyeinek számát nem lehet csökkenteni, ezen felül pedig a csökkentést arányosan kell végrehajtani, egyúttal orvosolva az elmúlt években bekövetkezett adott esetben jelentős demográfiai változásokat.

Mindezek fényében is borítékolható, hogy a képviselői helyek újraosztása nagy mértékben is érintheti Magyarországot. Bár a mandátummegoszlásról az Európai Tanácsnak kell majd az EP-választások előtt döntenie, de az Európai Parlament már nagyban szövegezi az ezzel kapcsolatos saját véleményét, amelyet a reményei szerint a tagállamok figyelembe is fognak venni.

Az európai parlamenti vélemény készítői szerint részben a közepes méretű, jelenleg 22 képviselőt az EP-be küldő országoktól kell elvenni 1-1 képviselői helyet. Ezek Magyarország, Belgium, Portugália, Görögország és Csehország. Ezen túlmenően a jelentéstervezet szerint 1-1 képviselőt vesztene még Románia, Svédország, Bulgária, Írország, Litvánia, Lettország és a belépése pillanatában maga Horvátország is.

A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. A végső létszám ugyan ezzel a számítási modellel stimmelne, de több tagország is felhasználná ezt az alkalmat arra, hogy a népesség létszámát összehasonlítva apróbb korrekciókat hajtson végre. Leginkább Svédország. Jelenleg 20 svéd képviselő dolgozik az Európai Parlamentben, 2014 után a számuk 19-re csökkenne.

Mint azonban Marita Ulvskog szocialista EP-képviselő rámutatott, mindezzel továbbra is Svédországot büntetné a rendszer. A politikus szerint a korrekciót egyértelműen Magyarország kárára kellene végrehajtani, mégpedig úgy, hogy Magyarország ne egy, hanem két helyet is elveszítsen. „Elfogadhatatlan, hogy Magyarországnak, amelynek mindössze 500 ezerrel nagyobb a lakossága, mint a miénk, két képviselővel többje legyen, mint nekünk az EP-ben” – mondta Ulvskog, hozzátéve, hogy ehhez hasonlóan az is, hogy Ausztriának csak eggyel legyen kevesebb képviselője, holott egymillióval kevesebb ember él Ausztriában, mint Svédországban.

Értesüléseink szerint Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető is Magyarországtól venne el két helyet, mindez azonban nem tekinthető a liberális képviselőcsoport álláspontjának. Andrew Duff brit liberális képviselő méltányosabbnak tartaná inkább egy osztrák hely elvételét. Duff szerint ez azért is lenne jobb megoldás, mert így megmaradhatna az az alapelv, hogy egy ország nem veszít egynél több képviselőt. Ezt támogatják egyébként a svéd néppárti képviselők is.

Schöpflin György néppárti EP-képviselő szerint is tartani kell az „1 képviselő 1 ország elvet”! A politikus a BruxInfónak azt mondta, a svéd korrekciós kérés indokolt, ezt azonban szerinte nem lehet csak Magyarország kárára megtenni, megoldás lehetne viszont az, hogy Svédország nem veszítene egyáltalán képviselői helyet, ezzel szemben Ausztria igen.

A képviselő elismerte, hogy „a jelenlegi rendszerben talán tényleg túlképviselve vagyunk”. Elmondta, Magyarországnak a tízmillió alatti lakosságával ugyanúgy 22 képviselője van az EP-ben, mint a 11 millió 300 ezres Görögországnak. A statisztikákat ugyanakkor torzítja, hogy nem a magyar állampolgárok, hanem a Magyarországon élők száma számít, következésképpen a Nyugat-Európában élő körülbelül félmillió magyar állampolgár ez esetben nem számít bele a magyar népességbe. Kétségtelen emellett, hogy a magyar népesség tízmillió alá esett, ami Schöpflin György szerint lélektanilag is fontos, és ennek biztosan van hatása.

Az egyezkedés folytatódik a következő napokban is, az alkotmányügyi szakbizottság február 18-án tárgyal újra a jelentésről, amiről másnap szavazhat is a testület. Az Európai Tanácsnak még a 2014 tavasszal, vagy nyáron esedékes európai parlamenti választások előtt döntenie kell a kérdésben.