Clinton vállalta a felelősséget Bengázi ügyében

Az amerikai külügyminiszter teljes felelősséget vállalt a líbiai Bengáziban lévő amerikai konzulátus elleni terrortámadás kezeléséért, és védelmébe vette beosztottjait a témáról a szenátus és a képviselőház külügyi bizottságában külön-külön tartott szerdai meghallgatáson.

A diplomáciai tárca leköszönő vezetőjének válaszait a republikánus törvényhozók nem tartották kielégítőnek, és cáfolták, hogy a bengázi képviselet esetében a költségvetési megszorítások miatt nem tették meg a szükséges biztonsági intézkedéseket. A demokrata politikusok nagyra értékelték a távozó miniszter munkáját. Clinton kijelölt utódját, John Kerry szenátort csütörtökön fogja meghallgatni a szövetségi felsőház külügyi bizottsága, amelynek eddig a vezetője volt.

A tavaly szeptember 11-i támadás négy amerikainak, köztük az Egyesült Államok líbiai nagykövetének, Christopher Stevensnek a halálához vezetett. Egy független vizsgálóbizottság megállapította, hogy a külügyminisztérium nem készült fel a támadásra.

„Vállalom a felelősséget” – jelentette ki Hillary Clinton, akinek valószínűleg ez volt az utolsó kongresszusi meghallgatása külügyminiszterként, hiszen az új Obama-kormányban már nem vállalta a tisztséget. Dicsérte a tragédiára a külügyminisztériumban és más kormányügynökségeknél adott választ. Több republikánus törvényhozó kérdésére azzal védekezett: napokig nem volt világos képük arról, hogy mi történt.

A külügyminiszter vehemensen tiltakozott az ellen az állítás ellen, hogy az Obama-kormányzat a választási kampány miatt el akarta volna tussolni a terrortámadás tényét. „Egyes emberek azzal vádolták Susan Rice (ENSZ-)nagykövetet és a kormányt, hogy megtévesztették az amerikaiakat. Elmondhatom, hogy ennél semmi sem állhat távolabb a valóságtól” – fogalmazott.

Republikánus politikusok ugyanis bírálták Rice nagykövetnek néhány nappal a támadás után született beszámolóját, s azt, hogy a történteket csupán dühös tüntetők számlájára írta, nem pedig iszlamista terroristákéra.

„A tény az, hogy van négy halottunk. S hogy ez tüntetés miatt volt, vagy éjszaka sétáló fickók miatt, akik úgy döntöttek, hogy megölnek néhány amerikait? Mit számít ez ma már?” – kérdezte emelt hangon, felháborodottan a meghallgatáson részt vevő szenátoroktól Clinton. Közölte, a bengázi támadás előtt nem kapott az amerikai képviseletek őrizetének megerősítésére vonatkozó kérést.

„Őszintén szólva, azok a válaszok, amelyeket ma reggel adott, számomra nem kielégítőek” – jelentette ki John McCain republikánus szenátor, a kormány Bengázival kapcsolatos politikájának legvehemensebb bírálója. A miniszter azt hangoztatta, hogy az ügyben eddig harminc beosztottja tanúskodott a kongresszus előtt, és hogy a bírálói sohasem lesznek elégedettek.  

A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy meghallgatásának idején legkevesebb húsz amerikai diplomáciai képviselet működik súlyosan fenyegető környezetben.

Clinton a meghallgatáson másik arcát is mutatta. A nyilvánosság előtt általában higgadt és visszafogott külügyminiszter elérzékenyülve, a könnyeivel küszködve mondta el, hogy ez személyes ügy számára, Obama elnökkel és az áldozatok családjaival együtt fogadta a támadás miatt elhunyt amerikaiak hazaérkező koporsóit.

A külügyminiszter figyelmeztetett a terrorizmus növekvő észak-afrikai jelenlétére, és azt jósolta, hogy az Iszlám Maghreb al-Kaidája (AQMI) nevű szervezet folytatja bűnös tevékenységét a térségben.

„Ez nemcsak terroristák egy csoportja, hanem egy bűnöző vállalkozás” – mondta Hillary Clinton.

A Maliban és Algériában történtekre emlékeztetve a külügyminiszter kijelentette: „nem fér hozzá kétség, hogy az algériai terroristáknak Líbiából volt fegyverük. Nem fér hozzá kétség, hogy az AQMI Maliban lévő maradékainak Líbiából van fegyverük.”

A külügyminiszter felidézte, hogy „négy éve a shebaab (szomáliai iszlamista milícia) az egyik legnagyobb kihívás elé állított bennünket, de most esélyünk van” ellenük. „Meg kell hoznunk a döntést, hogy ugyanezt tesszük Maliban” – fűzte hozzá.

„Készek vagyunk harcolni, és ez egy szükséges harc. Nem engedhetjük, hogy Mali északi része menedék legyen” a terroristáknak – jelentette ki a két és fél óráig húzódó meghallgatáson.

A globális dzsihádista fenyegetés kapcsán kijelentette: az Egyesült Államok megölheti a vezetőiket, de amíg nem nyer teret a demokrácia a térségben, addig „az instabilitásnak ezzel a szintjével kell szembesülnünk”.

A 65 éves Hillary Clinton támogatottsága az NBC és a The Wall Street Journal közös felmérése szerint 69 százalékos az amerikaiak körében. A jelenlegi állás szerint ha indulna, ő lenne a legesélyesebb demokrata elnökaspiráns a 2016-os választásokon.