Törökország kapocs kelet és nyugat között

A török egyetemekkel való kapcsolat és az Erasmus nyújtotta lehetőségek jelentőségét hangsúlyozta nyitóbeszédében Dr. Palkovics László, a Corvinus Egyetem Tudományos Rektorhelyettese az Antal József Alapítvány által rendezett „Törökország kelet és a nyugat határán” című konferencián. Mint mondta, Törökország azért is érdemel kiemelt figyelmet európai viszonylatban is, mivel lakossága nagyobb, mint az „új” tagállamoké együtt.

Hazánk és Ankara hasonló célkitűzések mentén mozog a nemzetközi színtérén – emelte ki a párhuzamokat Szesztay Ádám, a Külügyminisztérium Stratégiai Tervezési Főosztályának vezetője. Mindkét állam számára kiemelt fontosságú a Nyugat-Balkánnal való kapcsolat, a régió stabilitása, a demokrácia, az euróatlanti integráció és a kulturális sokszínűség tisztelete. Adottságainál fogva Törökország mára megkerülhetetlen, központi országgá, kereskedelmi kapoccsá nőtte ki magát, amely ugyanakkor a kelet-nyugat határán fekve többszörös identitással is rendelkezik.A magyar-török kapcsolatok mintegy 1500 évre tekintenek vissza, így nem is meglepő, hogy a kaukázusiakon kívül egyedül a magyarokat szólítják „testvéremnek” – mutatott rá a bilaterális kötelékek történelmére Székelyné Németh Mária volt isztambuli főkonzul. Ahogy a magyar történelemben, kultúrában nyomot hagyott a török befolyás, úgy igaz ez a másik oldalon is, például a török ABC létrehozásában magyar tudósok is részt vettek. Minden bizonnyal a nyelvi szerkezetek hasonlósága is megkönnyítette a munkát, hiszen körülbelül 300 közös szava van a két népnek. Éppen ezért vélik úgy Törökországban, hogy a magyar nyelv a törökkel áll rokonságban.

A jelen válság a török gazdasági csodát is megtorpanásra késztette 2010-ben – hangsúlyozta Dr. Szigetvári Tamás. Míg a kilencvenes években az állam visszatérő válságoktól szenvedett, a Nemzetközi Valutaalaptól (International Monetary Fund, IMF) is segélyre szorult és 2001-ben kvázi államcsődöt jelentett, 2002-től az ország bruttó nemzeti összterméke (Gross Domestic Product, GDP) körülbelül 5,2 százalékkal növekedett évente. Kemal Dervis gazdasági miniszter olyan gazdasági reformokat vezetett be, amely segített helyrebillenteni a válságba süllyedt országot. Helyreállította a belső egyensúlyt, költségvetési és monetáris fegyelmet vezetett be, amely révén az államadósság jelentősen visszaesett, valamint privatizációba kezdett és megregulázta a pénzügyi szektort. A fellendülést így is kettétörte a krízis a túlzott optimizmus, a csökkenő export és európai uniós kereset miatt.