Zavargások Argentínában: ötszázan őrizetben

Karácsony előtt számos argentin nagyvárosban megrohamozták a boltokat – szó szerint. A 48 órán át tartó fosztogatások hátterében a kormány az ellenzéket sejti, míg mások – például a katolikus egyház – szerint a társadalmi problémák erőteljes felszínre kerülését mutatják az események.

Két nap, hét város, két halott, többtucatnyi sérült, ötszáz őrizetes – ez a karácsony előtti argentin zavargások mérlege.

Az erőszakos tüntetési lánc a Río Negro tartományban fekvő San Carlos de Bariloche városából indult ki még múlt csütörtökön, amikor körülbelül százan rohanták le fényes nappal az egyik elektronikai és ruházati cikkeket árusító üzletházat.

A fosztogatások éjjel is folytatódtak Barilochéban, valamint további hat városra is átterjedt. A Santa Fé-i Rosarióban két ember életét vesztette a zűrzavar során, a rendőrség pedig azonnal elhatárolódott a sebesülési és halálesetektől (bár rendőrök is vannak a sérültek között). Rosarióban fegyvereket és áruval feltöltött gépkocsikat is eltulajdonítottak a helyiek. A legtöbb letartóztatás a fővárosban, Buenos Airesben történt, csak itt 378 zavargót fogtak el.

Ifj. Juan Manuel Abal Medina argentin kabinetfőnök szerint „nem véletlenül történetek éppen ekkor” ezek az események, ugyanis nem tapasztaltak hasonló fosztogatásos zavargásokat 2001 decembere óta, amelyek következtében végül lemondott az akkori elnök, Fernando de la Rúa, aki nem tudott megbirkózni a pénzügyi válsággal. Bár míg 11 évvel ezelőtt az argentinok élelmiszerekért fosztogattak, idén már az LCD- és plazmatévék voltak „népszerűek”.

A kormány szerint a történtek hátterében a teherfuvarozók országos szakszervezetének elnöke, Hugo Moyano áll, aki azonban visszautasította a feltételezést. Más érdekképviseleti vezetők szerint a zavargásoknak az az oka, hogy a kormány nem fordít elegendő figyelmet azokra a társadalmi problémákra (egyre növekvő szegénység, infláció, oktatási rendszer hiányosságai, korrupció, stb.), amelyek eltérő mértékben nehezednek az egyes területekre.

A hatóságok szerint azonban épp azért nincs közük a fosztogatásoknak a szegénységi helyzethez, mivel most nem élelmiszereket, hanem elektronikai cikkeket vittek el az emberek. A katolikus egyház ennek ellenére is felszólította a kormányt, hogy szenteljen nagyobb figyelmet az érzékeny rétegek számára: a hivatalos adatok szerint a lakosság 6,5 százaléka szegény, 1,7 százaléka pedig nyomorban él, azonban az egyház megbízásából készített friss felmérések jóval magasabb arányról árulkodnak: a 21,9%-ot is elérheti a szegénységi ráta, míg az argentinok közel 8 százaléka nyomorog.

A karácsonyi ünnep idejére visszaállt a nyugalom a nagyvárosokban, azonban több üzlet – további zavargásoktól tartva – inkább nem nyitott ki.

Az argentin kormány az utóbbi időszakban számos belpolitikai és gazdasági problémával nézett szembe: a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő cég öt fokozattal minősítette le az argentin állam hosszú lejáratú devizaadósságát egy 1,33 millárd dollár értékű, több mint tízéves adósság miatt, valamint számos – legutóbb 700 ezer fős – tüntetést szerveztek a Kirchner-kormány válságkezelő megoldásai ellen.