Célzottabb digitális stratégia jöhet

Akár önkritikának is felfogható, hogy az Európai Bizottság felülvizsgálta a 2010-ben elfogadott digitális menetrendet, a kusza és a fejlődést éppen ezért akadályozó szabályozói keret egyszerűsítését ígérve.

„Ma a 2013-as és 2014-es teendők listáját mutatom be önöknek. Ez felér egy ébresztővel. Túl sok a kockázatkerülés Brüsszelben és a fővárosokban. Ennek véget kell vetni, különben Európának nincs jövője. Elutasítom azt, hogy csupán kipipáljam annak a listának a pontjait, amit 2010-ban raktunk össze. Ezt nem akarom ezt, mert túl kényelmes. Európa nem engedheti meg magának, hogy elkényelmesedjen. Ezért állok most Önök elé az új prioritásokkal”. Ezekkel a szavakkal konferálta be Neelie Kroes, a Bizottság alelnöke kedden a felülvizsgált digitális menetrendet.

Kroes azzal indokolta a változtatás szükségességét, hogy a digitális gazdaság hétszer gyorsabb ütemben növekszik, mint a gazdaság több része, ám ezt az óriási potenciált visszatartja a kusza péneurópai politikai és szabályozói keret. „2013 a digitális menetrend legsúrúbb éve lesz. A szélessávba való befektetés növelését és a digitális ágazatnak az európai gazdaság talpra állásához való hozzájárulásának maximalizálásét tekintem első számú célomnak” – jelentette ki Neelie Kroes.

A Bizottság becslései szerint a most aktualizált digitális program teljes körű végrehajtása 5 százalékkal növelné a GDP-t a következő nyolc évben, ami egy főre kivetítve 1500 euró plusz jövedelmet jelent. Brüsszel még ezen is túlmegy, és azt állítja, hogy hosszú távon (konkrét időmegjelplés nélkül) 3,8 millió új munkahelyet lehetne létrehozni Európában a digitális forradalom hullámainak meglovaglásával. Állítólag 2015-ig 1,2 millió betöltetlen állás lehet az iparágaban.

A Bizottság az alábbi új prioritásokra hegyezné ki mostantól a digitális gazdaság bővítését célzó stratégiát. Ezek:

1. Új és stabili szélessávú szabályozói környezet létrehozása 2013-ban. (Tíz cselekvési terből álló csomag a hálózathoz való diszkrimináció-mentes hozzáféréstől kezdve új nagykereskedelmi árazási módszertanon és a hálózatsemlegességen át a szélessáv-telepítés műszaki költségeinek csökkentéséig.

2. Az Európai Hálózatfejlesztési Eszköz (CEF) által rendelkezésre bocsátandó kölcsönökből új digitális közszolgáltatási infrastruktúra létrehozása.

3. Egy, a digitális tudásra és munkahelyekre fókuszáló „nagykoalíció” elindítása. Ez elsősorban arra összpontosít majd, hogy alkalmas munkavállalókkal, szakemberekkel töltsék majd fel 2015-ig az iparban keletkező egymillió információtechnológiai állást.

4. Egy uniós kíberbiztonsági stratégiára és irányelvre vonatkozó javaslat előterjesztése.

5. Az uniós szerzői jogi védelmi keret aktualizálása.

6. A felhő alapú számítástechnika vagy informatikai felhő létrehozásának felgyorsítása a közszféra vásárlóerején keresztül.

7. „Airbus of Chips” néven új elektronikai ipari stratégia elindítása (mikro- és nanoelektronika).