Félremagyarázzák a szlovákok és a csehek a Beneš-ügyet

Bagó Zoltán fideszes európai parlamenti (EP) képviselő december 12-i nyilatkozatában kitért a megállapításra, miszerint a szlovák és cseh politikusok továbbra is elutasítják a második világháború utáni Beneš-dekrétumok felülvizsgálatát.

Az említett dekrétumok a csehszlovákiai magyarok és németek jogfosztásáról rendelkeztek, a „kollektív bűnösség” elvének szellemében.

A magyar képviselő emlékeztetett arra, hogy az előző napon, miközben a magyar Országgyűlés a magyarországi németek elhurcolásának emléknapjává nyilvánította január 19-ét, Miroslava Němcová, a cseh képviselőház elnöke Prágában kijelentette: Csehország és Szlovákia elutasítja a Beneš-dekrétumok felülvizsgálatát.

Bagó Zoltán a Felvidék.ma-hoz eljutatott közleményében is kifejtette, hogy különösen fontosnak tartja a magyar döntést, miszerrint a magyar Országgyűlés kedden 333 igen szavazattal 7 tartózkodás mellett a magyarországi németek elhurcolásának emléknapjává nyilvánította január 19-ét. 1946-ban ugyanis ezen a napon indult el az első vagon Budaörsről, amivel kezdetét vette a második világháborúban győztes hatalmak döntésének megfelelően a magyarországi svábok kitelepítése. Ugyanis ezen döntés napján Prágában a szlovák és cseh politikusok a Beneš-dekrétumok felülvizsgálatának elutasításáról nyilatkoztak.

Němcová december 10-én, hétfőn megbeszélést folytatott Ivan Gašparovič szlovák államfővel, és egyetértettek abban, hogy ez „befejezett ügy”, a múltra vonatkozik, és a dekrétumok felülvizsgálata a második világháború eredményeinek utólagos átértékelése lenne. Ez a fideszes képviselő szerint azonban a kérdés teljes félremagyarázása.

„Szakmaiatlan az egész kérdést összevonni, mi csak azt a jogtechnikai lépést szeretnénk, ha az EU alapjogait sértő kollektív bűnösség elvét tartalmazó néhány jogszabályi helyet a szlovák törvényhozók deregulációval kivegyék a hatályos jogrendjükből, hiszen ez Uniós kötelezettségük. Ezért erőltetem az ügyet a Parlamentben, és ezért intéztem kérdést az Európai Bizottsághoz is, amelyben azt kérdeztem a testülettől, hogy mikor kötelezi arra Szlovákiát, hogy a diszkriminatív rendeleteket távolítsa el jogrendjéből.

A levélben arra utaltam, hogy a pozsonyi parlament 2007-ben, tehát már az EU-csatlakozása után, nonszensz módon határozatot fogadott el arról, hogy a Beneš-dekrétumok a szlovák jogrend megkérdőjelezhetetlen részei.

Jelenleg az Európai Parlament a szlovák kormány jogi álláspontját várja a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos petícióról, de ez a merev, a múlt századot és a Kis-Antantot idéző megnyilatkozás nem jó előjel szerintem a hivatalos válasz szempontjából. Hiába szeretné a szlovák politika ezt lezárni, én nem hagyom ezt annyiban” – nyilatkozta a Felvidék.ma-hoz eljutattott sajtóközleményben Bagó.