Van esély a szerb-magyar megbékélésre

A megbékélést a már korábban megalakult közös Magyar–Szerb Akadémiai Történészi Vegyes Bizottság munkája is segítheti. Glatz Ferenc akadémikus, a bizottság magyar elnöke a két nép megbékélésének valós esélyéről nyilatkozott.

A történelmi megbékélés legjobb eszköze a múlt alapos feltárása. Legutóbbi találkozójukon Áder János magyar és Tomislav Nikolić szerb köztársasági elnök megállapodott abban, hogy jövőre közösen fognak fejet hajtani 1944-45-ös titói megtorlások vajdasági áldozatai előtt.

Glatz Ferenc azért optimista, mert végre a tudomány, a közgondolkodás, az emberi szándék és a politika találkozott. Óriási kihívás is a szakemberek számára, hogy a nemzetközi történettudomány vegyen tudomást erről (először 1945 óta), szerb, horvát, német, szlovák, román, osztrák történészek, professzorok, akadémiák elnökhelyettesei, komoly, felkészült szakemberek konferenciákon foglalkozzanak a témával. „Fontos, hogy kutatásszervezetet tudtunk létrehozni a Vajdaságban. Sokan nem értették, miért nem Budapest lett a központ. Nekem az volt a véleményem, hogy létre kell hozni, erősíteni kell a Vajdaságban egy olyan történész kutatócsoportot, amelyik a következő években hosszú távon is együtt tud dolgozni szerb-magyar történeti témákon” – érvelt az elnök.

A zentai Vajdasági Magyar Művelődési Intézetet javasolták a Magyar Nemzeti Tanácsnak, hogy bízza meg ezen kutatások összefogásával (természetesen az akadémiai bizottság támogatásával). A társadalmi önvizsgálatnak azóta már közvetlen hozadéka is van.

Glatz Ferenc elmondta, a nemzeti tanács, valamint a Hajnal Jenő vezette zentai intézet éppen az elmúlt hetekben fejezte be azoknak a kutatási eredményeknek (több mint 600 iratfolyóméter anyag) az átnézését, rendszerezését, több száz hangzóanyag visszaemlékezés-felvételét, különböző események helyszínének rögzítését és feltérképezését, ami azt mutatja, hogy egy év alatt, s ez nemzetközi összehasonlításban is páratlan teljesítmény, ilyen szervezett kutatási eredményeket nagyon keveset produkált a nemzetközi történelemtudomány – beleértve a fél évszázada dolgozó holokauszt-kutatást is.