Indulhatnak a szabadkereskedelmi tárgyalások Japánnal

Megkapta az Európai Bizottság a mandátumot az uniós tagállamoktól az EU-Japán közötti szabadkereskedelmi tárgyalások megkezdésére. A kereskedelemért felelős miniszterek a csütörtöki ülésükön egy sor biztosítékot próbáltak beépíteni a tárgyalási felhatalmazásba az európai autógyártók védelmére és a nem vámjellegű japán akadályok megszüntetésére.

Hosszas előkészítés és előzetes hatásfelmérések után az uniós tagállamok kereskedelmi miniszterei szerdán felhatalmazták az Európai Bizottságot, hogy kezdje meg az uniós szabadkereskedelmi tárgyalásokat Japánnal. A tárcavezetők az ülésen konszenzusra jutottak abban, hogy milyen feltételekkel, milyen témákra koncentrálva, milyen szektorok védelmében és milyen kifogásolt japán intézkedések megszüntetését célozva kell a testületnek eljutnia a megállapodásig.

A szabadkereskedelmi megállapodás végül azt tenné lehetővé, hogy az uniós tagállamok és Japán vámok, nem vámjellegű tarifák és egyéb adminisztratív akadályok nélkül kereskedhessen egymással. A cél nemcsak a termékek kölcsönös kereskedelmének megkönnyítése, hanem beruházások és a szolgáltatások egymás közötti áramlásának elősegítése is. Mindez mindkét félnek fontos: 2011-es adatok szerint Japán az Európai Unió hetedik legnagyobb kereskedelmi partnere, az uniós export 3,6 százaléka érkezik a szigetországba. A japán kivitelnek viszont a 11 százaléka uniós piacokat érint, ezzel a közösség Japán harmadik legfontosabb partnere.

A kereskedelempolitikáért felelős uniós biztos üdvözölte a Tanács döntését. A japán szabadkereskedelmi megállapodás végsősoron 400 ezer új munkahelyet teremthet Európában, és az uniós tagállamok össz GDP-jét 0,8 százalékkal emelheti – mondta a miniszteri ülés után Karel de Gucht. Az EU-biztos szerint a kereskedelem lehet az egyik leghatékonyabb módja a gazdasági növekedés megteremtésének, amely most szinte minden uniós szakpolitika középpontjába került.

A tárgyalási mandátumra július 20-án tett javaslatot az Európai Bizottság, azt követően, hogy egy bő egyéves vizsgálattal felmérte, hogy szerinte egy szabadkereskedelmi megállapodás milyen területekre terjedhet ki, milyen időterv mentén, és mindez milyen hatással lenne egyes európai ágazatokra és országokra. Már a kezdet kezdetén látszott, hogy ami problémás lehet az európai fél számára, az a kereskedelmi akadályok lebontásának hatása az európai autóiparra, valamint az úgynevezett nem vámjellegű tarifák, amelyek közül Martonyi János szerint sok olyan van, amely „homályos, szürke, és jelentősen nehezíti a Japánba irányuló kivitelt. Ráadásul a japánok egyelőre nem mutatnak átütő lelkesedést ezek felszámolásában” – fogalmazott a külügyminiszter.

Az autóipari aggodalmak már a felkészülési szakasz legelején megjelentek. Értesüléseink szerint korábban több uniós biztos is „elfeledte” a biztosi pozícióval járó totális tagállami függetlenséget: főként a nagy autógyártói hagyományokkal rendelkező Franciaország és Olaszország uniós biztosai is korábban ellenezték a tárgyaláskezdést. Az autógyártók főként a tavalyi dél-koreai piacnyitás negatívnak vélt tapasztalatait emlegetik, amelyek szerint úgy vélik: jelentős európai piacokat fognak elveszíteni a közösségben működő autógyárak, ha a japán autóvállalatok szabadabban hozhatják be a gépkocsikat Európába.

A kereskedelmi biztos korábban a BruxInfó kérdésére válaszolva emlékezetett rá, hogy a dél-koreai egyezmény hatályba lépése óta jelentősen csökkent az Unió külkereskedelmi deficitje az ázsiai országgal szemben. Hozzátette, hogy a dél-koreai piacnyitás tapasztalatait ő máshogy látja: szerinte az európai autógyártók a piacnyitás óta több gépjárművet exportálnak Dél-Koreába, mint korábban. Karel de Gucht arra is felhívta a figyelmet, hogy a dél-koreai és a japán autógyártók jó néhány tagállamban, így Szlovákiában és Magyarországon is már jelen vannak, egy szabadkereskedelmi megállapodás tehát nem lesz drámai hatással az európai piacra.

Martonyi János külügyminiszter csütörtökön a BruxInfo kérdésére még ezen is továbbment: szerinte „a japánok Európában több autót állítanak elő, mint amennyit ide behoznak, ennek iskolapéldája Magyarország”. Az esztergomi Suzuki-gyárral összefüggésben elmondta, Magyarország több autót gyárt, mint amennyit összesen behoz. A termelés 90 százaléka viszont exportra megy, mivel az autópiac jelen pillanatban áll. Ezek alapján Magyarországnak érdekében áll a mielőbbi tárgyaláskezdés – tette hozzá.

Joggal félnek-e az európai autógyárak?

Az ACEA tudomásul vette a Tanács csütörtöki döntését, de továbbra is úgy véli, hogy egy majdani japán szabadkereskedelmi megállapodás negatív hatással lesz az európai autópiacra. Független tanulmányokra hivatkozva az ACEA visszatérően azt állítja, hogy a japán autóipar alaposan profitálni tud majd az európai piacokból, visszafelé viszont ez nem lesz igaz. Az előrejelzései szerint a Japánból érkező autóimport a hatszorosára emelkedhet a Japánba iránuyló uniós kivitelnek. Martonyi János ezzel összefüggésben azt mondta, „minket nem annyira idegesít, hogy 10 év múlva meg kell birkóznunk a japán autók versenyével”.

A miniszter mindezzel arra célzott, hogy a csütörtöki döntés mindössze egy zöld jelzés a tárgyalások megkezdésére. „Hosszú folyamat lesz, körülbelül kora tavasszal indulhatnak meg a tárgyalások, azok több évig is tarthatnak, utána következnek csak a tagállami ratifikációk, majd lesznek átmeneti időszakok is” – mondta Martonyi János.

Sajtótájékoztatóján a kereskedelmi uniós biztos is hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottságnak lehetősége lesz arra, hogy egy évnyi tárgyalás után „kihúzza a dugót”, azaz elálljon a további tárgyalások elől, ha úgy látja, hogy a japán fél nem tartja be a korábbi szóbeli vállalásait, vagy ha olyan irányt vetnek az egyeztetések, amelyek károsak lehetnek Európa számára.

A külügyminiszter kérdésre válaszolva elmondta, a tárgyalási mandátum egy sor biztosíték beépítését előrevetíti az autógyárak számára.