Nagyobb demokráciára van szükség Kínában

A gazdasági növekedés egyedül nem elég, a politikai rendszer reformjára és nagyobb demokráciára ugyancsak szükség van – szögezte le szerdai kommentárjában, egy nappal a Kínai Kommunista Párt (KKP) 18. kongresszusa előtt az állami Hszinhua hírügynökség.

Hosszas előkészületek és heves viták után csütörtökön kezdődik a KKP kongresszusa, amelyen kiderül, hogy milyenre szabják át az országot a következő öt évben. Meghatározzák a párt és az ország fejlesztésének a programját, és megválasztják a vezetés új generációját.

A szerző utalt arra a kormányközeli kutatóintézetből származó előrejelzésre, amely szerint a következő évtizedben évente átlagosan 8 százalékos gazdasági növekedésre lehet számítani. Megjegyezte ugyanakkor: sokan tartanak attól, hogy a gazdasági nehézségek gátolni fogják a pártot abban, hogy teljesítse küldetését, és „2020-ra iparilag fejlett, virágzó országot” építsen fel.

A kínai közvélemény számára sürgető az élelmiszer- és gyógyszerbiztonsági problémák elleni fellépés, a hatalommal visszaélés és a korrupció visszaszorítása az állami hivatalnokok és üzletemberek körében. Ezek olyan ügyek, amelyek az elmúlt években már tüntetések sorozatát váltották ki.

Az új külső és belső kihívásokra a KKP-nak új stratégiával és tervekkel kell válaszolnia, hogy megoldja a nehézségeket, igazolja legitimitását, és ígéretes jövőt vázoljon fel a kínai embereknek. Ezzel együtt a nemzetközi közösséget is biztosítani kell arról, hogy egy sikeres Kína békét és nem konfliktusokat vagy háborút hoz a világnak – szögezte le a szerző.

Egy másik kommentárjában a Hszinhua arra mutatott rá, hogy a kongresszuson megválasztandó új kínai kormányra egy nehéz feladatok előtt álló, de gazdag ország vezetése vár.

A hírügynökség dicsérte a párt elmúlt évtizedben elért sikereit, kiemelve, hogy visszavezette az országot a világpolitika, a világgazdaság vezető hatalmai közé, emellett a több mint 1,34 milliárdos lakosságot is hatékonyan irányította. Mára a kelet-ázsiai ország a világ második legnagyobb gazdaságává, legnagyobb termelőjévé és exportőrévé, valamint a legnagyobb devizatartalékainak tulajdonosává vált. Kína a jelenlegihez hasonló hatalommal csak az 1840-es ópiumháború előtt rendelkezett. A politika sikerét mutatja a középosztály növekedése és a szegény emberek számának csökk

A Hszinhua utalt a kínai mikroblogok társadalomformáló szerepére is, és úgy fogalmazott: a leendő vezetőknek figyelniük kell arra, hogy a közvélemény hallattathassa hangját ezeken a platformokon, szavukat pedig nem szabad figyelmen kívül hagyniuk.