Szlovákia: országos tanársztrájk várható

Nem fogadják el a kormány öt százalékos béremelési ajánlatát a tanárok, ami szerintük a kétévnyi inflációt sem fedi le. Egy részük harminc százalékot akar, és úgy látják, egyetlen út a sztrájk. Az oktatásügyi miniszter még reménykedik.

Méreteiben 2003 óta, a legnagyobbnak számított Szlovákiában a szeptemberben szervezett általános figyelmeztető tanársztrájk. A szakszervezetek az év elejétől tíz százalékos fizetésemelést, valamint az iskolaügyre fordítandó támogatások növelését szorgalmazzák. Eddigi megegyezések hiányában, a tanárok, és az oktatásügyi alkalmazottak november 26-án, reggel hatkor lépnek újból sztrájkba, határozatlan időre. Erről az Oktatásügyi és Tudományos Dolgozók Szakszervezetének tanácsa döntött, jelentette be Pavel Ondek, a Szövetség elnöke. Nem véletlenül választották ezt az időpontot, ezen a napon döntenek ugyanis a képviselők a jövő évi költségvetésről. A munkabeszüntetés kezdetéig tárgyalni akarnak, amennyiben követeléseik teljesülnek a sztrájk el is maradhat. Arra szeretnék elsősorban felhívni a közvélemény és a politikai döntéshozók figyelmet, hogy az oktatásügyben tarthatatlan a fennálló helyzet. Ehhez, úgy látják, az is kell, hogy a szektorra fordított költségvetés elérje az Európában az oktatásügyre fordított GDP-arányos átlagot.

Fico: öt százalék a maximum

Robert Fico kormányfő nem vonja kétségbe a tanárok követeléseinek jogosságát, akiknek bére aluldimenzionált, akárcsak más szakmáké Szlovákiában. Emellett pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy előző kormánya 2006 és 2010 között összesen 24 százalékkal emelte a pedagógusok bérét. A jelenlegi 10 százalékos követelés azonban nem jól időzített, tekintve, hogy egész Európában takarékoskodnak.

Robert Fico kormányfő a pozsonyi köztévében elmondta, indokoltnak tartja a pedagógusok követelését, amelyet azonban jelenleg csak részben teljesíthetnek, mert különben a kabinet jövőre nem tudna eleget tenni nemzetközi kötelezettségének, vagyis képtelenek lennének három százalék alá szorítani az államháztartás hiányát, amelyre más országokhoz hasonlóan Szlovákia is kötelezte magát. „Arra kérem a tanárokat és a közvéleményt, hogy tudatosítsák, milyen nehéz helyzetben van ma a kormány. Öt százalékot kínálunk, erről normálisan beszélni akarunk a tanárokkal. Nem fogjuk tovább elemezni, hogy vannak-e más lehetőségek, ez a maximum, ami jelenleg a rendelkezésünkre áll” – nyilatkozta a kormányfő. Fico szerint jelenleg sajnos nem lehet változtatni azon, hogy a szlovákiai emberek munkája nincs úgy értékelve, ahogyan kéne.

A miniszterelnök kifejtette, a tanároknak joga van sztrájkolni, és elmondta, ha a tanárok ehhez a lépéshez is folyamodnának, a kormányban „nem fogják kihasználni a szülők tanárok ellen irányuló haragját”.

Dusan Caplovic oktatásügyi miniszter nagyon reméli, hogy a szakszervezetek racionálisan megfontolják a kormány béremelési ajánlatát. A többi közalkalmazotthoz képest szerinte ugyanis lényegében 10 százalékos béremelést kapnának a tanárok. Jövőre a közalkalmazottak bérére ugyanis 5 százalékkal kevesebb pénz jut a költségvetésben, kivéve a tanárokat.

A tárcavezető egyik elődje, Martin Fronc (KDH) a köztévé beszélgetésében kifejtette, az állami tartalékokból akadna elég pénz a források növelésére. „Soha nem történt meg emlékezetem szerint, hogy 500 millió eurót tettek volna ki a kormány tartalékai. Azt a 63 milliót elő lehet onnan szedni” – fejtette ki Fronc, aki szerint ezzel sikerülne tíz százalékkal emelni a tanári fizetéseket.

A szlovákiai magyar iskolák többsége is sztrájkolni fog

A szlovákiai magyar pedagógusok is támogatják a bérharcot, akárcsak szeptemberben, amikor is a magyar iskolák és óvodák 90 százaléka bekapcsolódott a tanársztrájkba. Pék László, Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke elmondta, a szlovák átlag fizetés alatt van jelenleg a pedagógusok bére. „Legutoljára 2003-ban tettek hozzá néhány koronát akkori fizetéseinkhez. Tessék megnézni, mekkora a drágulás azóta”. Létfontosságúnak tartják ők is az oktatásügyre és a tudományra szánt költségvetési pénzek emelését, hogy azok legalább a GDP hat százalékát érjék el, amelytől jelenleg messze elmaradnak.