Működésbe lépett az eurózóna új csodaszere

Hivatalosan is elstartolt az európai válságkezelés új csodaszere: az euróövezeti országok pénzügyminisztereit tömörítő Eurogroup hétfőn Luxembourgban megtartotta az állandó euróövezeti mentőalap kormányzó tanácsának alakuló ülését. Ezzel működésbe lépett az ESM, hivatalos nevén az Európai Stabilitási Mechanizmus (European Stability Mechanism), amelynek feladata az, hogy kisegítse a bajba jutott euróövezeti államokat.

Szép nap ez Európa számára, értékelte az eredményt az eurócsoportot vezető Jean-Claude Juncker, aki úgy tartja, három évvel a valutaválság megjelenése után bombabiztos védőgátat sikerült alkotni. – Ez történelmi mérföldkövet jelez a monetáris unió jövőjének alakításában – nyilatkozta az alakuló ülés után. Az Európai Bizottság pénzügyekért felelős alelnöke, Olli Rehn ennél jóval visszafogottabban úgy nyilatkozott, senki nincs parti hangulatban, de sokkal kevésbé pesszimista az euróövezet jövőjével kapcsolatos elképzelés mint tavasszal.

Eljött a nagy nap – szakadt fel a piacok sóhaja, hiszen hónapok, sőt évek óta súlyos sziklát görgettek maguk előtt az eurócsoport döntéshozói: a mentőalap ötlete már két évvel ezelőtt kipattant, de – ahogy a mai napig is – folyamatosan vita alapját képezte, hogyan és milyen eszközökkel működhet a csodaszer. Októberi harcba állíására azért kerülhetett végre sor, mert múlt hónap közepén a német alkotmánybíróság is zöld utat adott neki elhárítva az utolsó jogi akadályt is.

Valójában az ESM működésbe lépése így is sokat csúszott, azonban nem csupán Berlinnek köszönhetően. Az eredeti tervek szerint már júliustól fel kellett volna állítani az új védőhálót, de az ESM-ről szóló kormányközi szerződést Németországon kívül Ausztria is nehezen ratifikálta. Az ausztriai parlamenti jóváhagyást előzőleg hónapokig megakadályozta az ellenzéki pártok ellenállása, júliusban viszont a kormányzó kétpárti koalíció mellett az ellenzéki Zöldek támogatása biztosította a szükséges kétharmados szavazatarányt.

A bajba jutott tagok megsegítésére szolgáló rendszer az Ideiglenes Euróövezeti Mentőalap (EFSF) feladatát veszi majd át, amelyből jelenleg az ír, görög és portugál mentést is finanszírozzák. A jelenleg 500 milliárd eurós tűzerőt alapvetően az eurózóna tagországai fogják biztosítani nagyobb részben garanciavállalásokkal. Gazdaságuk mértékében kell befizetniük a 80 milliárd eurós alaptőkét 2014-ig, a legnagyobb hozzájárulást Európa legnagyobb gazdasága, Németország fizeti mintegy 27 százalékkal, írja a BBC.

További forrásokat teremtenek elő kötvénykibocsátással, ugyanakkor a vita elsősorban nem a tűzerő előteremtésével és méretével, hanem a mentőalap felhasználásával kapcsolatos. Továbbra sem tisztázott kérdés, hogy miként és mikortól lesz képes az ESM a bajba jutott bankok közvetlen feltőkésítésére, emiatt igazán a bajba jutott spanyolok feje főhet. A stabilitási mechanizmus egyébként gazdasági reformokért cserébe hitelez a kormányoknak, illetve államkötvényeket vásárol, írja a német Spiegel. Madrid az egyre nagyobb nyomás miatt minden bizonnyal a nemzetközi piacok helyett az EU mentőalapjához fordulna segítségért.

Egyes kritikusok úgy vélik, ezek a források továbbra sem elegendőek az euróövezet megmentéséhez. Az igazi gond Róma és Madrid pénzügyi gondjainak fedezése, de Sarah Hewin, a Standard Chartered kutatási részlegvezetője úgy véli, az eszköz kötvényvásárlási programja hosszútávra megoldást nyújthat. A korábbi hónapokban a német Spiegel hasábjain röppent fel a hír, hogy az euróövezeti vezetők az ESM tűzerejét 2000 milliárd euróra növelnék, ám ezeket a lapértesüléseket rögvest cáfolta a német pénzügyminisztérium. Annyit azonban megerősítettek, hogy dolgoznak a magánbefektetők körének bővítésén. Mindenesetre az ESM jelenlegi formájában is pozitívan hat a piacokra: indulása pillanatában a legjobb, AAA besorolással látta el a Fitch Ratings kiemelve a mentőalap szilárd követelményeit.

Az alapot az ideiglenes mentőalaphoz (EFSF – European Financial Stability Facility) hasonlóan a német Klaus Regling vezeti majd. A kormányzótanács tagjai az euróövezet 17 tagállamának pénzügyminiszterei, Jean-Claude Juncker elnökletével. A pénzügyminiszterek szavazatai országuk tőkebefizetésével arányosak, így adott esetben Németország meg is vétózhatja a döntéseket, írja a EUobserver.