Az infrastrukturális alap megtartását kérte az Európai Bizottság

A tervezett uniós infrastrukturális alap létjogosultságát bizonygatták uniós biztosok és az érintett iparágak cégvezetői a testület által szervezett brüsszeli konferencián. A felszólalók szerint a pénzalap nélkül nem lehet kiépíteni valódi európai hálózatokat, a CEF létrehozását bíráló kohéziós tagállamok, és általában a tagországok nem kaptak meghívást az eseményre.

Négy európai uniós biztos is hosszasan érvelt az Európai Összekapcsolási Eszköz (Connecting Europe Facility – CEF) létrehozása mellett az Európai Bizottság által szervezett brüsszeli konferencián. Vissza-visszatérő gondolataik szerint a transzeurópai közlekedési, távközlési és energiahálózatok kiépítése melletti tagországi elkötelezettség ellenére a tagállamok alapvetően nemzeti keretek között gondolkoznak, és hiányoznak azok a határmenti projektek, amelyek valóban európaivá alakítják az infrastruktúrát.

Ez volt a fő érv már a CEF gondolatának tavaly nyári bejelentésekor is, amikor a Bizottság bemutatta a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret tervezetét. A hétéves költségvetés vitája a finisbe érkezett, a tagállamok vélhetőleg a november végi állam- és kormányfői csúcstalálkozón véglegesíthetik a büdzsét. Ebben kellene rábólintaniuk a tagországoknak a hét év alatt 50 milliárd eurósra tervezett infrastrukturális alapról is.

A bizottsági javaslat szerint a közlekedési szektorban 31,7 milliárd, az energiaszektorban 9,1 milliárd, a távközlési szektorban pedig 9,2 milliárd euróval támogatná az Európai Unió az európai szempontból is kiemelt jelentőségű fejlesztési projekteket. A tervezet része az is, hogy a 31,7 milliárdos közlekedési keret részben 21,7 milliárdos új uniós forrásból, részben a Kohéziós Alapból elkülönített 10 milliárd euróból állna össze. Utóbbi részből a kohéziós támogatásra jogosult országok fejleszthetnék a közlekedési hálózatukat, ezzel lényegében lekötve a Kohéziós Alap egy részét transzeurópai közlekedési projektekre.

Éppen ez ellen tiltakoznak az úgynevezett kohéziós országok, köztük Magyarország is, akiknek viszont nem volt lehetőségük kifejteni az álláspontjukat a konferencián.

A közlekedési EU-biztos megismételte, hogy a CEF által nyújtott források aligha lehetnek elegendők a hiányzó láncszemek pótlására, de a rendszer lényege, hogy innovatív pénzügyi eszközök bevonásával megfelelő mennyiségű magántőkét vonzzanak az uniós pénzek. Siim Kallas elmondta, a közlekedési szektorban például 2030-ig mintegy 1500 milliárd eurós befektetésre lenne szükség, 2020-ig pedig 500 milliárdra csak a transzeurópai közlekedési hálózat kiépítéséhez.

„Ez hatalmas pénz, de ha azt vesszük, hogy 2008-2011 között a Bizottság mintegy 3500 milliárd euró értékben hagyott jóvá tagállami támogatásokat bankok részére, akkor ez az 1500 milliárd nem is olyan sok” – fejtette ki az uniós biztos. Siim Kallas szerint az is fontos lenne, hogy a CEF-ből olyan vállalkozásokat és olyan iparágakat lehessen támogatni, amelyek globálisan is versenyképesek. Név szerint említette a Nokiát, az Alstomot, a Siemenst és a Skype-ot.

Az Airbus üzemeltetési vezérigazgató-helyettese szerint a világgazdasági válság nehéz helyzetbe sodort sok európai vállalatot a légiszektorban, holott a jó pozíció fenntartása szerinte fontos lenne a globális verseny miatt. Marc Hamy elmondta, a légiközlekedési hálózat mindennél jobban integrált, ezért a befektetés az európai légiközlekedési infrastruktúrába valójában a globális légiközlekedés támogatását is jelenti.

Emlékeztetett arra, hogy Ázsiában, a Közel-Keleten és Dél-Amerikában óriási pénzeket fektetnek a légiközlekedésbe, amivel Hamy szerint Európának is fel kell vennie a versenyt. Mindez elsősorban a repülőtéri infrastruktúra bővítését és fejlesztését kell, hogy jelentse, de fontos emellett a légitársaságok közötti verseny megteremtése is. „Évente 800 millió utas utazik az EU-ban 10 millió járattal , ez a következő 20 évben megduplázódhat, ezért kulcsfontosságú az infrastruktúra” – mondta Marc Hamy.