Óriásprojektekkel lendítenének gazdaságukon a kínai tartományok

A 10 ezer milliárd jüant közelíti a kínai nagyvárosok és tartományi kormányok által az elmúlt hetekben bejelentett nagyprojektjeinek összértéke – a projektek finanszírozását a hatalmas tartományi eladósodottság miatt többen ellenzik.

Július közepe óta már 13 tartomány és nagyváros jelentett be nagyértékű projektet. Az egymást érezhetően túllicitálni igyekvő helyi kormányzati projektek értéke már a központi kormány 2009-es négyezer milliárd jüanes (142 ezer milliárd forint) gazdaságélénkítő intézkedéseinek összkiadását is többszörösen meghaladja.

A dél-kínai Kuangtung (Guangdong) tartomány például a következő öt évben több mint ezermilliárd jüant (36 ezer milliárd forint) költene 177 kiemelt projektre, a többi közt óceáni nyersanyagforrások kiaknázására. Emellett a tartomány a helyi gazdaság átstrukturálásával is megpróbálkozik, a hanyatló iparágakra való költés helyett a még fejlődés előtt álló, növekedési potenciállal rendelkező új szektorokba fektetne.A dél-kínai Hunan tartomány fővárosa, Csangsa (Changsha) 830 milliárd jüant (30 ezer milliárd forint) kíván 195 kiemelt projektre fordítani, így például új repülőteret és kiállítási tereket építenének, valamint középületeket újítanának fel.

A közép-kínai Csungking (Chongqing) városa 2017-ig másfél ezer milliárd jüant (53 ezer milliárd forint) költene új információtechnológiai, autógyártói, energia- és vegyipari klaszterek kialakítására, s ugyanennyit szánna az északkeleti Tiencsin (Tianjin) tíz kulcsfontosságú iparág, így például a vegyipar, a biotechnológia, a zöldenergiát használó autógyártás fellendítésére.

A kínai tartományok egyik legszegényebbje, a déli Kujcsou (Guizhou) háromezer milliárd jüanből (106 ezer milliárd forint) kiemelt turisztikai célponttá fejlesztené magát, például ökoturizmusra, nemzeti parkok létesítésére költene.

A közép-kínai Senszi (Shaanxi) tartomány fővárosa, Hszian (Xi’an) metróhálózatát több mint kétszeresére bővítené a következő években, az északkeleti Ningpo (Ningbo) és Nanking (Nanjing) városok szintén infrastrukturális hálózatukat modernizálnák.

A nagyszabású tervek hallatán felmerül a kérdés, az előző, 2008-2009-et követő időszak gazdaságélénkítésének következtében súlyosan eladósodott és fogyatkozó pénzügyi eszközökkel rendelkező tartományi kormányoknak honnan lesz fedezetük a bejelentett élénkítő programok véghezvitelére. A tartományi adósságállomány 2010 végén 10,7 ezer milliárd jüant (380 ezer milliárd forint) tett ki, a valóságban azonban ennél is magasabb. Ahogy azt nemzetközi elemzők régóta hangoztatták, s tavaly év végén a Bank of China közgazdászai is elismerték egy tanulmányukban, a statisztikákban nem szerepelnek a nem hivatalos finanszírozási csatornák által folyósított kölcsönök, ráadásul 2010 vége óta minden bizonnyal nőtt is az értékük. A Standard & Poor’s hitelminősítő a bejelentések után óvatosságra intette Kínát a túlzott élénkítéssel kapcsolatban, mondván, a nem hatékony költés a kormány és a kereskedelmi bankok fizetési mérlegének gyengítésével a jövőbeli növekedést hátráltathatja.