Amit megtanultunk Breiviktől

A norvég társadalom elégedett a bíróság 10 héten át tartó tárgyalássorozatát lezáró, augusztus 24-i döntésével, miszerint Anders Behring Breiviket a Norvégiában lehető legszigorúbb, 21 év börtönbüntetésre ítélték el a tavaly júliusban elkövetett kettős merényletért. A 77 ember halálát okozó gyilkos esete után többen szorgalmazzák az életfogytig tartó büntetés bevezetését a skandináv országban, ez a javaslat a norvég Munkáspárt következő programjában is szerepelhet a 2013-mas választásokon.

A norvég bíróság azzal a dilemmával szembesült, hogy amennyiben Breiviket nem beszámíthatónak ítélik, akkor pszichiátriai kezelés alá kerül, ha pedig épelméjűnek nyilvánítják, akkor a maximálisan kiszabható, 21 év börtönbüntetés vár rá. A kiszabott büntetés abban az esetben hosszabbítható meg, ha a 21 év leteltével továbbra is azt állapítják meg, hogy veszélyt jelent a társadalomra.

A norvég mészáros, ahogyan azt korábban is jelezte, nem fellebbezik az ítélet ellen, mert állítása szerint azzal „legitimálná” a bíróság álláspontját, ezen kívül az utolsó szó jogán „bocsánatot kért” a nacionalistáktól, amiért nem oltotta ki még több ember életét a tavalyi kettős merényletben. A gyilkos a börtöncella mellé edzőtermet és internetkapcsolat nélküli laptopot kap, így a blogírással kapcsolatos terve meghiúsul, azonban készül könyvet írni.

A Bergens Tidende norvég újságban megjelent felmérés alapján, amely minden korosztályt érintett és különböző politikai hovatartozású embereket kérdezett meg, csupán a norvég társadalom 4 %-a nem ért egyet a döntéssel, a válaszadók 85 %-a úgy gondolja, hogy a norvég bíróság helyesen járt el. Habár a többség elégedett a tárgyalás kimenetelével, már sokan azért aggódnak, hogy mi fog történni, ha véget ér Breivik fogsága.

Jan Břhler, a parlament Igazságügyi Bizottságának képviselője, valamint a norvég Munkáspárt tagja azt nyilatkozta, hogy a norvég mészárost valószínűleg egész életére elkülönítik és nem engedik vissza a társadalomba az emberek biztonságának megőrzése érdekében. Nemcsak a Munkáspárt, mely a tavalyi merénylet célpontja volt, hanem a Centrumpárt illetve Kereszténydemokrata Párt tagjai is elképzelhetetlennek tartják azt, amit Breivik ügyvédje, Geir Lippestad nyilatkozott, hogy „a norvég állampolgároknak fel kelljen készülniük a napra, amikor Anders Behring Breivik visszatér a norvég társadalomba”.

A korábbi védelmi miniszter, Roger Ingebritsen az életfogytig tartó börtönbüntetés bevezetése mellett érvel, szerinte azért kellene változtatni a jelenlegi törvényen, mert a komoly szankciók kilátásba helyezése elijesztené a terroristákat attól, hogy hasonló bűntényeket kövessenek el Norvégiában.

Jens Stoltenberg norvég miniszterelnök szerint a bíróság helyesen kezelte az ügyet, és tiszteletre méltó, hogy a norvég állampolgárok milyen méltósággal viselték a hosszasan tartó tárgyalássorozatot. A miniszterelnök egy rendkívüli ülésen „elnézést kért”, amiért a nem megfelelő felkészültség következtében a norvég rendőrség kudarcot vallott a kettős támadás során, továbbá ígéretet tett arra, hogy terrorellenes lépéseket tesznek egy esetleges támadás elkerülése érdekében.

Breivik leminősítette a norvég rendőrséget azzal, hogy vallomásában többször azt nyilatkozta: „a támadás tervezésekor azt hitte, a rendőrök le fogják lőni, ehelyett a helytelen reagálás miatt több tucat tinédzsert mészárolt le Utoya szigetén. A terrortámadást követően Norvégia igazságügyi minisztere és a rendőrfőnök lemondott, miután az egyik áldozat családja is a hatóságokat okolta a túl lassú intézkedés miatt. A kormány tanulva a múlt nyári hibákból vészhelyzet esetére mentőtervet dolgoz ki, amely keretében többek között fejlesztenék a mentőcsoportok együttműködését, a katonaság és rendőrségi helikopterek bevetését, valamint a hatékonyabb kommunikációt a hatóságok között.