Kisebb lehet a bőség uniós kosara

Külön a következő többéves pénzügyi keretnek szentelt csúcstalálkozót tart előreláthatóan november második felében az Európai Unió. Egy Nicosiában megvitatott elnökségi dokumentum először nevezte elkerülhetetlennek a Bizottság által javasolt kiadási szint lefaragását, a fűnyíró elvet javasolva a csökkentés során.

A ciprusi elnökség által tervezett októberi időpont helyett novemberben tart majd mélyen szántó politikai vitát az Európai Tanács a 2014 és 2020 közötti többéves pénzügyi keretről. Ezt az egy ideje már a levegőben lógó információt csütörtökön erősítették meg Nicosiában, ahol a tagállamok európai ügyi miniszterei informális keretek között folytatták a tárgyalásokat a következő keretköltségvetésről.

A témának azért szentel novemberben külön csúcstalálkozót az EU, hogy az állam- és kormányfők október közepén esedékes hivatalos összejövetelén a másik kurrens témára, az adósságválság kezelésére és a gazdaságra összpontosíthassanak. Ezzel némileg borul a ciprusi elnökség eredeti terve, ami meglehetősen optimistán már az októberi csúcson egyfajta politikai megállapodás elérését irányozta elő a kormányokat rendkívül megosztó jövőbeni uniós költségvetés kérdésében. Ez ugyanakkor mit sem változtat azon a célon, hogy a következő, hétéves pénzügyi keretről az év vévéig tokkal-vonóval megszülessen a megállapodás (ez már az Európai Parlamenttel kötendő alkut is feltételezi), hogy az új időszak kezdetéig, 2014-ig hátralévő egy év alatt véglegesíteni lehessen azt az összesen 65 jogszabályt, amelyek a keretköltségvetés végrehajtásának jogi kereteit adják majd és amelyek nélkül nem startolhatnak el a különböző programok.

A csütörtöki informális tanácsülés, amire az Európai Parlament tárgyalói is meghívást kaptak, újfent rávilágított a tagállamok közötti olykor jelentős nézetkülönbségekre az EU 2014 utáni költségvetési kiadásait és finanszírozását illetően. Bár a tagállamok túlnyomó része, vagy húsz ország jó kiindulópontnak tartaná, vagy még növelné is az Európai Bizottság 2011 júliusi javaslatában szereplő, a hét évre 1033 milliárd eurós kiadási főösszeget, hét nettó befizető ország számára ez továbbra sem tárgyalási alap, ezért ők az időszak egészére kivetítve legalább 100 milliárd eurós megtakarítást szorgalmaznak.

A befizetők krémjének ellenkezését látva a ciprusi soros elnökség egy, a delegációknak az ülést megelőző napokban átadott 5 oldalas összefoglaló anyagban ezúttal első ízben elkerülhetetlennek nevezte a Bizottság által javasolt kiadási számok (a globális főösszeg) lefelé történő kigazítását. „A kétoldalú egyeztetések megerősítették, hogy a Bizottság 2012 július 6-án aktualizált javaslatában feltüntetett főösszegről nem lehet megállapodásra jutni” – áll az elnökség által készített dokumentumban.

Az elnökség a szerteágazó álláspontok láttán azon a véleményen van, hogy kivétel nélkül valamennyi költségvetési fejezetnek ki kell vennie részét a csökkentési erőfeszítésekből, „figyelembe véve a delegációk kulcspiroritásait és aggodalmait”.

Ciprus úgy érzi, hogy a kiigazításokat fontolóra kellene venni az egyes költségvetési tételekre szánt kiadások allokálásánál, de minőségi értelemben is úgy, hogy a források jobban fókuszáljanak az uniós prioritásokra és tekintettel legyenek a tagállamok által megfogalmazott legitim aggályokra is, miközben nagyobb rugalmasságot is engednek.

Győri Enikő, EU-ügyi államtitkár szerint a ciprusi soros elnökség által összehívott megbeszélésen egyértelmű többség alakult ki amellett, hogy ne csökkentsék a következő időszakban a kohéziós célokra szolgáló összeget, amint azt az előterjesztő ciprusi elnökség egy új tervezetben javasolta. Nemcsak a „kohézió barátai” nevű, 15 fős országcsoport, hanem mások is bírálták, hogy az elnökség minden költségvetési fejezetben csökkentést akar. Ezen az egyeztetésen „az egyértelmű többség elutasította a főösszeg csökkentését, de nem lehet megjósolni, mi lesz a végeredmény” – nyilatkozta telefonon az MTI-nek az államtitkár.

Ami a konkrét megtakarítási lehetőségeket illeti, az elnökségi összefoglaló azt sugallja, hogy elsősorban a telekommunikációra szánt összegeken spórolva csökkentsék az infrastrukturális alap, az Európai Összekapcsolási Eszközre (CEF) fordítandó kiadásokat (ez a bizottsági javaslat szerint összesen 50 milliárd euró), miképpen a kohéziós alapból a CEF javára tervezett 10 milliárd euróból is faragjanak. Az anyag szerint arra is törekedni kell, hogy a versenyképesség javítását célzó költségvetési alfejezetből, alapjában a Horizon 2020 nevű programból rendelkezésre álló forrásokhoz valamennyi tagállam széleskörűen hozzáférhessen, a kiválóság elvének megkérdőjelezése nélkül.

Az elnökség nagyobb egyetértést lát a tekintetben, hogy a kohéziós politika Bizottság által javasolt büdzséjének csökkentése viszonylag jobban érintse az úgynevezett átmeneti és a fejlettebb régiókat, mint a kevésbé fejlett térségeket, amelyekre a továbbiakban is koncentrálni kellene a támogatást. Bár az elnökségi összefoglaló sem kérdőjelezi meg az egyes országokra jutó támogatások kiszámításánál alkalmazott bizottsági módszert, fontosnak nevezi annak szavatolását, hogy megfelelő átmeneti intézkedésekkel, illetve a pénzügyi allokációk minimális és maximális mértékének rögzítésével orvosolják az esetlegesen felmerülő problémákat, mint amilyen az a magyar félelem is, hogy az új jogosultsági kritérium miatt akár 5,7 milliárd euróval is csökkenhetnek a felzárkóztatási támogatások 2014 és 2020 között a jelenlegi időszakhoz képest. Ciprus további vitát tart szükségesnek a régiók és tagállamok számára Brüsszel által javasolt „védőhálókról”.

A közös agrárpolitikát is érintenék a kurtítások, mégpedig az elnökségi dokumentum szerint a közvetlen jövedelemtámogatásokat (első pillér) és a vidékfejlesztési támogatásokat (második pillér) egyaránt, „tekintettel a tagállamok szögesen eltérő preferenciáira”. A két pillér hozzájárulása közötti arány további tárgyalások tárgya lenne az elnökség elképzelései szerint. Ugyancsak további megfontolás tárgyát kell, hogy képezzék a többi költségvetési tételnél a lefaragások, de a makrogazdasági feltételrendszer is.

Az elnökség most arra készül, hogy a miniszterek informális vitájának tükrében szeptember folyamán módosítsa a dán elnökség által korábban készített tárgyalási keretet, a tárgyalások kezdete óta első ízben már konkrét számokat is javasolva. Ezt aztán előbb szeptember közepén a nagykövetek, majd szeptember 24-re tervezett ülésükön a szakminiszterek is megvitatnák, utat nyitva az újabb módosítások előtt.