Tusványos – Első nap: közönségtalálkozó a Heaven Street Sevennel

A Tusványos első napjának délutánján a Heaven Street Seven zenekar közönségtalálkozóján bombázhatta kérdésekkel az együttest rajongótábora. Bár hangosítás még nem valósult meg a találkozóra, a hangulat felszabadult volt attól, hogy mindenki megpróbálta túlkiabálni a nagyszínpad zaját. A beszélgetés elején a népsűrűség igencsak alacsony volt, a találkozó végére összegyűlt egy nagyobb érdeklődő csapat, aki kérdésekkel ostromolta a zenekart. A beszélgetés döcögősen indult, a közönség félősen tette fel kérdéseit, de a kezdeti nehézségeket Fazakas Imola moderátor feloldotta.

Bevezetőként arra a kérdésre válaszolt a zenekar énekese, Szűcs Krisztián, hogy hogyan készülnek a koncertjeikre, milyen rituálék előzik meg a színpadra lépést. A frontember elárulta különleges módszerüket: összeérintik a kisujjaikat, és valami titkosat mondanak egymás bíztatására. Szűcs Krisztián elmondása szerint egészséges drukk előzi meg a koncerteket. Szükséges fél óra felkészülés és összpontosítás a fellépések előtt, véleményük szerint az sem jó, ha a fellépés előtt 3 perccel ébred fel az ember és úgy megy fel a színpadra. A felkészülés és koncentrálás ellenére előfordul néha az is, hogy az énekes elfelejti a dal szövegét, ilyenkor lép közbe a közönség, illetve a sálálá.

Az együttes abba is beavatta rajongóit, hogy ízelítőt kaphatnak a zenekar szeptemberben megjelenő új albumáról is. Kiderült, hogy a zenekarnak akár 4 évestől 60 évesig is kiterjedhet a rajongói tábora.

A Heaven Street Seven erdélyi pályafutása Tusványoson kezdődött több, mint tíz évvel ezelőtt, a 2000-es évekig nyúlnak vissza szép emlékeik. A zenészeket megragadta a táj szépsége, melyet néhány kupica pálinka után meg is akartak hódítani, de sajnos nem jártak sok sikerrel.

A beszélgetés során szóba kerültek a magyarországi tehetségkutatók és román sztárgyártók külföldi sikerei. Az együttes nyíltan vállalta véleményét, miszerint ezekben a sztárcsinálókban született tehetségek pályafutása tiszavirág életű. A ’90-es évek tovatűnő csillagait felváltották a közönség igényeinek megfelelve a szórakoztatóipar új csinált csillagai, amelyek nem ismerik a gitár húrjait.

A román popzene külföldi sikereit az énekes mellett álló nagyszámú producerek és managerek csoportjának, illetve anyagi finanszírozásának köszönhető nagyrészben. Azonban azt is megjegyezték, hogy a román zeneiparban nagyobb az összefogás, mint Magyarországon. Ugyanis a zenekar elnyert 2006-ban egy igen neves díjat: Cannes-ban az EU, a MIDEM és az MTV Europe közös díjának, a Border Breakers Award-nak European Breakthrough Award nevű különdíját, viszont, mivel ez nem vált publikussá, nem kapta meg a megérdemelt elismerést a magyarországi közönségtől.

A beszélgetés végén az együttes céljairól mesélt. Elmondásuk szerint céljaik között szerepel az, hogy minél szélesebb korosztálynak zenélhessenek, nem alternatív bandaként, hanem olyan rockzenekarként, amely bárkinek szólhat. Eredetiségével szeretné megfogni rajongóit, nem utánzással, kísérletezéssel. A zenekarhoz intézett kérdésre, miszerint nem tartanak-e attól, hogy tábortűzzenekarrá degradálódnak, azt válaszolták, hogy ez egy pozitív dolog, mivel ezzel biztosítják halhatatlanságukat a lagzizeneként való klasszicizálódásuk mellett.

Bodó Réka, Gyarmati Tünde