Nagy-Moszkva terv: álom maradhat a hivatalnokok városa

Július elsejétől Moszkva területe két és félszeresére növekedett. A város közigazgatási kibővítésének több célja is van: az új területeken helyeznék el a kormányhivatalokat, egy új adminisztratív-pénzügyi centrumot létrehozva. A zöldmezős beruházás hatalmas lehetőség, hogy a kor igényeinek megfelelő, környezetbarát és gazdaságos új központot hozzanak létre, s nem mellékesen felszabadítsák a belvárost az óriási méretű dugók alól. A projekt körül egyelőre nagyon sok a kérdőjel, lehetséges, hogy Putyin elnök egy tollvonással megsemmisíti elődje leglátványosabb ötletét.

Moszkva a maga 11 millió regisztrált lakosával a világ hatodik legnépesebb települése, egy megapolisz minden gondjával együtt. A lakásárak az eget verdesik, s a 12 vonalas, folyamatosan bővülő metróhálóztat ellenére mindennaposak az óriási dugók. Nem csoda, a munkahelyek kétharmada a városközpontban összpontosul, az emberek többsége azonban messze innen lakik, így reggelente legalább 12 millióan igyekeznek eljutni a belvárosba. Ugyanez a tömeg este hat körül ellepi a metrót, mely Budapesten szinte sosem látott zsúfoltsággal közlekedik még este kilenckor is.

Ezen a helyzeten hivatott javítani a tavaly júniusban a Pétervári nemzetközi gazdasági fórumon az akkori elnök által bejelentett javaslat: Moszkva közigazgatási határainak kibővítése. A város közigazgatási határainak déli, dél-nyugati irányban való kitolása, s így területének majdhogynem két és félszeresére növelése Dmitrij Medvegyev elnök egyik leghangzatosabb ötlete volt. E szerint új területre költözne mintegy negyvenezer hivatalnok, a remények szerint levegőt adva a túlzsúfolt fővárosnak – kevesebb mint egy évtizeden belül.

2012. július elsejétől az orosz főváros területe 252 ezer hektár lett – közel akkora, mint egész Nógrád megye – magába olvasztva 19 kisebb települést illetve Trojck és Scserbinka városokat, s határossá vált a Kalugai területtel. Az első feladat most az így nyert 150 ezer hektár és több mint 232 ezer lakos integrálása a város vérkeringésébe. Azonban a Moszkva eddigi vonzáskörzetébe tartozó települések a megapoliszhoz képest sokkal közelebb állnak az orosz valósághoz: fogyatékosságok vannak a közművesítésben, s maga Szergej Szobjanyin elmondása szerint is legalább 600 kilométernyi út vár aszfaltozásra. A terület ráadásul, hangsúlyozza leírásában az rt.com, falusias jellegű, búzaföldekkel és legelésző marhákkal. A fővárosi kormány máris 4 milliárd rubelt különített el az új területek felzárkóztatására, a moszkvai standardoktól elmaradó egészségügy, oktatás színvonalának emelésére. Azonban a területek fejlesztése és teljes integrálása hosszú éveket is igénybe vehet.

Az új területek ügyeinek intézésére a Moszkva Kormánya külön prefektust jelölt ki, s az újonnan kialakított Trojcki és Újmoszkvai közigazgatási körzettel 12-re növekedett a fővárosi adminisztratív körzetek száma. 

Hivatalnokok városa

A város közigazgatási határainak kitolásának elsődleges célja helyet adni a hivatalnokok új városának. Az Interfax értesülése szerint kitelepülne Moszkva központjából többek között a parlament két háza, a Kreml adminisztrációja, minisztériumok egész sora, a főügyészség, a számvevőszék, illetve a szövetségi és városi szintű bírói szervek. A felszabaduló belvárosi épületeket pedig vagy bérbe adni vagy eladni szeretnék, elsősorban hotelként való hasznosításukat emlegetik.

A hivatali központ a remények szerint pedig egy újabb pénzügyi negyed épülését is maga után vonná. A hivatalnokok és üzletemberek számára pedig kényelmes, minden igényt kielégítő lakhatást biztosítanának itt, parkokkal, sportpályákkal, színházakkal és koncerttermekkel. De itt szeretnék létrehozni Moszkva két új elitképző iskoláját is, ahol a csodagyerekek állami támogatásból tanulhatnának, s az ígéretek szerint a világ bármelyik elitegyetemére nehézségek nélkül bekerülhetnének. A városi hatóságok nem egyszer hangsúlyozták, hogy az új területeken el szeretnék kerülni a zsúfoltságot: nem engedélyeznének a zártsorú beépítéseket, s elsősorban alacsonyabb épületek építését várják. 

Ha minden a tervek szerint haladna, akkor a jelenleg szétszórtan, de Moszkva központjában dolgozó több mint 40 ezer hivatalnok munkahelye kerülne át az újmoszkvai épületekbe. Arkadij Dvorkovics miniszterelnök-helyettes szerint az építkezéseknek legkésőbb 2015-ig be kell fejeződniük. Az ígéretek szerint az építkezések elkerülnék a „dácsás” területeket: „Mindent megőrzünk, nem célunk bármit is megsemmisíteni”- idézte Moszkvai építészeti bizottság vezetőjét, Alekszandr Kuzmint az Interfax.

Cikkünk nem ért véget. Lapozzon!

Megaprojekt – forrás nélkül?

Sokak szerint azonban hiányzik a pénz az ambiciózus elképzelések megvalósításához. Natalja Zubarevics, a Szociális politika független intézetének regionális programigazgatója szerint sem az államra, sem magánbefektetőkre nem lehet számítani. A krízis után a főváros 31 százalékkal, a moszkvai körzet pedig 50 százalékkal kevesebb befektetést lát, mint korábban. A föderális költségvetésnek pedig más óriásprojektjei is vannak: ezek közül a legközelebbi az APEC 2012-es vlagyivosztoki csúcsa, de a 2014-es szocsi téli olimpia, a 2018-as labdarúgó világbajnokság, vagy a Szkolkovóban tartandó 2014-es G8 csúcs megrendezése is rengeteg pénzt és energiát igényel. Továbbá fel kell készülnünk a világgazdasági válság újabb hullámára is – idézte Zubarevics véleményét az RBK daily. Ráadásul a Világbank egy friss felmérése szerint Oroszországban Moszkva a legkevésbé kedvező hely üzletet csinálni. Az építési engedélyek a többi városhoz képest kimagaslóan sokba kerülnek, s beszerzésük rendkívül bonyolult.

Az újonnan szerzett területek szociális fejlesztése mellett a másik, jelentős befektetéseket kíván az új területek és a régi Moszkva összekapcsolása: a tervek szerint két autópálya is épülne, illetve déli, dél-nyugati irányban bővülne a metróhálózat is. Mihail Blinkin, a Közlekedéstudományi kutatóintézet tudományos vezetője szerint a csatolt területek minimális közlekedési fejlesztéséhez is legalább 19 milliárd dollárra lenne szükség, s egy kényelmes infrastruktúra kialakításához 32 milliárd dollárra. 

Marat Husznullin, a városépítési politikáért felelős polgármester-helyettes azonban cáfolta a szakértők következtetéseit, szerinte a városnak van elég eszköze a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére mind a belső moszkvai, mind az újonnan csatolt területeken. Szergej Szobjanyin polgármester pedig egyenesen aranyat tojó tojásnak nevezte a Nagy-Moszkva tervet, mely az eddig felsoroltakon túl rengeteg embernek biztosíthat munkalehetőséget.

Az új adminisztrációs negyedben a pénzügyminisztérium előzetes számolásai alapján körülbelül 4,2 millió négyzetméternyi irodaházra lenne szükség.  Ennek megépítése a becslések szerint legalább 419 milliárd rubelbe (jelenlegi árfolyamon körülbelül 2840 milliárd forintba) kerülne –írja a Kommerszant – melynek előteremtése az orosz sajtóértesülések szerint két úton lehetséges. A pénzügyminisztérium javaslata szerint egy speciálisan ezen beruházásokhoz létrehozott állami vállalatot kellene megbízni a tervek kivitelezésével. A másik lehetőséget a Szberbank vezetője, German Gref vetette fel. A Kuala-Lumpurban már egyszer bevált konstrukcióhoz hasonlóan a kormányépületek építését a legnagyobb befektetési bankok hosszú lejáratú – minimum 20 évre szóló – betéteiből létrehozott közös alapból finanszíroznák.

A pénzen túl problémát jelenthez az, hogy az új körzetekben fekvő földek kisebb és nagyobb földtulajdonosokhoz vagy az erdőalaphoz tartoznak. Azonban a Vedomosztyi értesülései szerint a régi határokhoz legközelebb eső földek Vadim Moskovics, a Szövetségi Tanács tagjának tulajdonában vannak, aki ezekből 400 hektárt ajánlott fel ingyenesen az állam számára. Ez a mennyiség elenyésző 12 ezer hektárjához képest, s ha a hivatali negyed valóban felépülne, a környező földjeit később a jelenlegi értékének sokszorosáért tudná értékesíteni.

Az Interfax által megszólaltatott földpiac szakértői szerint a földek a délnyugati területeken drágulnak, azonban egyelőre csak visszafogottan – körülbelül 20 százalékkal, de az ipari és magas épületekkel való beépítésre alkalmas területeken az árak rövid időn belül akár meg is kétszereződhetnek. Azonban, mutattak rá a szakértők, a telekkönyvi munkák papírtologatásba fulladva akár 1-2 évig is elhúzódhatnak.

A politikai akaratot elmosta a víz?

Az új kormánynegyed építésének nem csak a finanszírozása bizonytalan, hanem a mögötte álló politikai akarat is gyenge lábakon áll. Sőt, a Moszkvai Területi Duma elnökhelyettese, Konsztantyin Cseremiszov magát a határváltoztatást is illegitimnek nevezte. „A nép akaratnyilvánítása, népszavazás nélkül nem szabad ilyen döntéseket elfogadni” – idézte a képviselőt a newsmsk.com. Ha a határokat nem is írják vissza, a hivatalnokok városa elképzelés könnyen lehetséges, hogy csak álom marad. 

Az adminisztrációs központ a belvároson kívülre telepítése Medvegyev ötlete volt, s beleillett a centralizáltságon lazítani hivatott intézkedéseinek sorába. Azonban a putyini irányvonal ezzel teljesen ellentétes. Medvegyev még elnökként a július kilencedikei dátumot tűzte ki, hogy nyilvánosságra hozzák a költözködésről szóló végleges döntést, a kormányzati negyed építésének pontos helyszínét és a finanszírozás módját. Eddigre a költözésben érintett szerveknek el kellett volna készíteniük a saját javaslatukat és számításaikat az új területekre való áttelepülésről. A döntést azonban a dél-oroszországi árvíz miatt elrendelt gyászra hivatkozva elnapolták. Az utolsó szót a hatóságok számításait és véleményét figyelembe véve egy, Vlagyimir Putyin alatt álló speciális bizottság fogja kimondani, mely az Izvesztija értesülései szerint valószínűleg a terv elhalasztása, pontosabban elutasítása lesz. Az elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov szerint a terveken egyelőre a kormányzat dolgozik, korai még elnöki szintű tárgyalásokról beszélni. „A projekt jóval drágább és összetettebb, mint elsőre tűnt” – mondta a szóvivő. A lap egy másik, Kremlhez közel álló, meg nem nevezett forrása jóval konkrétabban nyilatkozott.  „Tudom, hogy az elnök ellenzi az ötletet.”

A régi határokon kívülre település lehetősége magukat a hivatalnokokat is megosztja. Jelena Panyina, az Egységes Oroszország párt képviselőnője szerint a költözködés elkerülhetetlenül szükséges. A belvárosban nincs hely a terjeszkedésre, a jelenlegi épületekben pedig kevés a terem, még parlamenti könyvtár sincs. Az ellenzők azonban minden lehetséges érvet felsoroltak, a közelben fekvő gyárak egészségre káros kibocsátásának, vagy a vnukovói repülőtér zajának emlegetéséig. Valóban kérdéses, hogy legalább 40 ezer hivatalnok a belvárosból a „régi Moszkva” határai mellé költözése enyhítene-e a közlekedési problémákon vagy csak a dugókat helyezné át a város egyik pontjából a másikba. A mail.ru által idézett szakértő, Alekszandr Sumszkij azonban cinikusan azt jegyezte meg, hogy a fő okok, amiért a képviselők ellenzik a költözködést az a belváros drága éttermei, a nívós boltok és a belváros más társadalmi vonzerőiben keresendők. 

Az eredeti elképzelések a tervezésre és építkezésre négy évet szántak, tehát a következő parlamenti ciklus képviselői munkájukat már az új helyen kezdenék meg , melyet Vlagyimir Reszin, a parlamenti központ építéséért felelős bizottság vezetője a következőképpen írt le: „a parlament épületének meg kell testesítenie történelmünket és a jövőre fordított figyelmünket. Ez az államiság szimbóluma”  Így ha a hivatalnokok városa mégis felépülne, nem kétséges, hogy Moszkva újabb szupermodern turista-látványossággal gazdagodna.