Feltőkésítenék a bankokat

Lehetővé tenné az Európai Tanács, hogy az állandó válságkezelő alap (ESM) közvetlenül is feltőkésíthesse az eurózóna tagállamainak bankjait. Ennek előfeltétele, hogy felálljon az a széles jogkörökkel bíró bankfelügyelet, amelyről még az év végéig megállapodást szeretne látni az EU.

Péntek hajnali 4 óráig győzködték az eurózóna állam- és kormányfői a német kancellárt, hogy adja áldását az Európai Stabilizációs Mechanizmus (ESM) beavatkozási lehetőségeinek bővítésére. A tagállami vezetők péntek éjfélkor 17-es körben folytatták az ülést, és megállapodtak arról, hogy szigorú feltételek teljesülése esetén az állandó válságkezelő alap közvetlenül is szerepet vállaljon az eurózóna bankjainak feltőkésítésében.

Az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt (EFSF) júliusban felváltó ESM főszabály szerint csak a tagállami hatóságokon keresztül nyújthat segítséget egy euróövezeti ország bankrendszerének, ennek összege viszont hiánynövelő tényezőkén és adósságként jelenik meg az adott tagország államháztartásában. A közvetlen feltőkésítési lehetőséggel éppen ezt kerülhetnék el a nehéz helyzetbe került tagországok.

Az eurócsúcs résztvevői csak azzal a feltétellel járultak hozzá az ESM szabályainak rugalmasabbá tételéhez, hogy ez előtt döntést hoznak a tagállamok egy széles hatáskörökkel bíró európai szintű bankfelügyeleti mechanizmus létrehozásáról. A javaslat a bankunióként elhíresült javaslatcsomag egyik elemeként már egyébként is a tárgyalóasztalon volt, hogy mindez mikor és pontosan milyen jogkörökkel állhatna fel, egyelőre nem ismert.

Az euróövezeti országok állam- és kormányfői felkérték az Európai Bizottságot arra, hogy minél hamarabb tegyen javaslatot a mechanizmus működésére, „ezt pedig a tagállami miniszterek még az év vége előtt fontolják meg” – olvasható a hajnalban kiadott közleményben. Herman Van Rompuy európai tanácsi elnök a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy „az év vége előtt meg kell lennie a javaslatról szóló vita első eredményeinek”. A tagországi vezetők egyetértettek abban, hogy az új bankfelügyeletnek alapvetően az Európai Központi Bank keretei között kell létrejönnie.

Az Európai Tanács és az euró munkacsoport (az euróövezeti országok alacsonyabb szintű, de a részletekkel foglalkozó tanácsi munkacsoportja – EFC) elnöke nem tudott egyértelmű választ adni arra, hogy a közvetlen feltőkésítési lehetőséggel élhet-e a bankrendszere megerősítése végett nemzetközi segítséget kért Spanyolország. Az EFC elnöke jelezte, mindenekelőtt fel kell állnia az új bankfelügyeleti mechanizmusnak. Thomas Wieser azt mondta, „ez alapvetően középtávú intézkedés, nem a következő néhány hétben kezdhet el működni az új rendszer”.

Az EU azt is lehetővé tenné, hogy azok a nehéz piaci helyzetbe került tagországok, amelyek „jól viselkednek”, azaz teljesítik az országspecifikus ajánlásaikat, az EU által engedélyezett sávban tartják a költségvetési hiányukat és az államadósságukat, valamint a makrogazdasági egyensúlytalansági eljárás során is jól teljesítenek, az EFSF és az ESM segítséget nyújthasson nekik a piaci helyzetük stabilizálására.

Sem Herman Van Rompuy, sem az éjszaka elfogadott közlemény nem részletezte azt, hogy ez pontosan mit is jelentene, de a legtöbb értelmezés szerint az uniós válságkezelő alapok államkötvény-vásárlással segíthetnének csökkenteni az érintett országok adósságfinanszírozásának költségeit.