A piac már kész a drachmageddonra

Egymás után érkeznek a hírek arról, hogy a vállalatok és a bankok már a görög drachma visszavezetésére készülnek, a pánikhangulatban egyre vadabb forgatókönyvek születnek. Az Európai Központi Bank például olyan mágneses pecséten dolgozik, amely alkalmassá tenné az euróbankjegyeket görög használatra.

A görög csőd árnyékában egyre meghökkentőbb forgatókönyvek születnek Európában: hatpontos növekedési terven dolgozik a német szövetségi kormány, a javaslat a német modell jó gyakorlatait tartalmazza a válság sújtotta országok, többek között Görögország számára. Az elképzelés szerint az eurózóna mélyválságba került tagállamai adózási engedményeket kaphatnának, ha cserébe olyan munkaügyi reformokat hajtanának végre, amelyek Berlin számára már beváltak az euró bevezetésének idején. Ezen kívül a recesszió sújtotta térségekben különleges gazdasági zónákat alakítanának ki, amelyekbe kevésbé kötött szabályokkal és adókedvezményekkel csábítanák a külföldi befektetőket. A terv része az is, hogy a bajba került országokban germán típusú privatizációs cégeket hozzanak létre az állami tulajdonban lévő vállalatok magánosítására, írja a Der Spiegel.

Eközben a Bild arról ír, hogy a nemzeti vésztervek mellett a bankok és a vállalatok többsége is komolyan foglalkozik, sőt készül a görög kilépésre: a Metro áruházlánc már elkezdte az új árcédulák nyomtatását és a pénztárgépek átállítását, a Commerzbank állítólag leírta minden hellén követelését, az Európai Központi Bank pedig olyan mágneses pecséten dolgozik, amely alkalmassá tenné az euróbankjegyeket görög használatra. A grexit, azaz a görög kiválás az európai jegybankot különösen érzékenyen érintené, ugyanis még mindig 40 milliárd eurónyi görög állampapíron ül.

Thomas Mayer, a Deutsche Bank vezető elemzője is különleges ötlettel állt elő: a szakértő felvetése szerint Görögországnak be kellene vezetnie saját valutáját az euróval párhuzamosan. Azonban Mayer nem a drachmára, hanem egy új devizára gondol, amit geurónak nevez. Ennek segítségével úgy véli Athén az eurózóna tagja maradhatna, miközben a költségvetését nemzetközi mentőövek nélkül tehetné rendbe, írja az EUobserver. A geurót a hellén állam leértékelhetné anélkül, hogy hivatalosan kilépne az eurózónából, majd a strukturális reformok segítségével helyreállíthatná az árfolyamot, ezzel megteremtve a lehetőséget a valutacsoporthoz való visszatérésre. 

Noha az eurózóna országai továbbra is fenn akarják tartani azt a látszatot, hogy Athén mindenképpen a valutacsoport tagja marad, a háttérben intenzíven folynak az átállási munkálatok, a befektetői félelem pedig szinte kézzel tapintható a piacokon. A tőzsdei indexek enyhe javulása csupán az olasz kormányfő nyilatkozatának köszönhető, miszerint változás következhet be eurókötvény fronton. Európának hamarosan közös kötvénye lehet – idézi Montit a Bloomberg. A cikk szerint van esély arra, hogy az európai államok többsége meggyőzze Merkelt a közös eurózónás kötvények kibocsátásáról. Berlin, illetve a németajkú tagállamok többsége azért ellenzi a javaslatot ilyen kitartóan, mert ezek visszafizetéséért a jól működő tagországok vállalnának kezességet, valamint ez jelentősen megdrágítaná a német állam saját adósságának finanszírozását.

Monti bizakodó nyilatkozata élesen szemben áll azokkal az információkkal, amelyek a szerda-csütörtöki uniós csúcstalálkozó után láttak napvilágot. Az EU állam- és kormányfőinek rendkívüli, növekedésösztönzést célzó egyeztetésén nem születtek átütő és látványos megoldások az euró, illetve Görögország megsegítése érdekében.

A csütörtök hajnalig tartó csúcs volt az első olyan tanácskozás, amelyre a megbomlott Merkozy tandem miatt nem előre meghatározott állásponttal érkezett a francia és német vezető. Ennek ellenére jelentős vita nem kerekedett az uniós állam- és kormányfők rendkívüli értekezletén. Az informális találkozó célja az volt, hogy elinduljon a vita az európai növekedés beindítását segítő lépésekről, amelynek elemeit Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnökének stábja dolgozza ki a következő, június végi ülésig. Korábban José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is arra szólította fel az uniós tagállamokat, hogy tegyenek meg mindent olyan kezdeményezések kidolgozására, amelyek segíthetik a gazdasági élénkülést.

Angela Merkel német kancellár például úgy fogalmazott, a konszolidáció és a növekedés nem egymást kizáró, hanem egymást erősítő tényezők, írja a BBC. Orbán Viktor magyar miniszterelnök is leszögezte, Magyarország támogatja a növekedés ösztönzésének eszközeit, amennyiben az nem jár adósságnövekedéssel.

Az eurókötvények vitatott kérdése mellett a pénzügyi tranzakciós adó ügye is terítékre került a találkozón, valamint az is, hogy az európai mentőalapot bankok feltőkésítésére is lehessen használni, de ezeken a területeken sem közeledtek az álláspontok.

A csúcson az állam- és kormányfők ismét megerősítették, azt szeretnék, ha Görögország az euróövezet tagja maradna és teljesítené a korábban vállalt kötelezettségeket, azaz végrehajtaná a mentőcsomag feltételeit. Ugyanakkor egyelőre kérdéses, hogy a június 17-i választások után felálló következő görög kormány tartja-e majd magát azokhoz a kritériumokhoz, amelyeket elődje vállalt az EU és az IMF támogatásáért cserébe.

A Fitch Ratings forgatókönyvében egyelőre nem számol görög kilépéssel ,de ha mégis sor kerül rá, akkor lefelé minősítési szándékkal felülvizsgálja az olasz és a spanyol biztosítók osztályzatát, mivel azok vannak leginkább kitéve azoknak a megrázkódtatásoknak, amelyek a szektort érhetik, figyelmeztetett a nemzetközi hitelminősítő hétvégi közleményében.