Pluszköltségeket kell bevállalniuk a gazdáknak

Puhul az Európai Bizottság álláspontja az agrártámogatások kizöldítésének ügyében, ám a legtöbb tagállam még így is túlzottnak tartja azokat a bürokratikus terheket és extra költségeket, amelyeket a gazdáknak kellene magukra vállalniuk a közös agrárpolitika nagyobb társadalmi elfogadottsága érdekében.

Az agrártámogatások kizöldítésének rugalmasabb modellje felé vett irányt kedden az Európai Unió, amikor a tagállamok mezőgazdasági miniszterei a közös agrárpolitika reformjának egyik legellentmondásosabb eleméről vitatkoztak. Az Európai Bizottság a tagállamok zöldítéssel szembeni bírálatainak elébe menve egy „koncepciós papírral” érkezett az agrártanács keddi ülésére, amely számos ponton puhítana azokon az adminisztratív terheken, amelyekkel az új szempontnak a KAP első pillérébe való beemelése járna.

Miként Dacian Ciolos uniós agrárbiztos elmondta, a Bizottság a zöldítési stratégia mindhárom aspektusában könnyítene a tavaly októberben javasolt szabályokon. Először is lehetőséget adna arra, hogy a gazdák bizonyos feltételek mellett a vidékfejlesztési politika égisze alatt végrehajtott különböző klíma- és környezetvédelmi célú tevékenységeket is az új zöldítési követelmények részeként könyvelhessék el, egyfajta ekvivalencia eljárás keretében. Ezzel a megoldással rengeteg párhuzamos könyveléstől és pluszköltségtől kímélhetnék meg az agrártermelőket.

Egy második könnyítésként a Bizottság megengedőbben határozná meg azt, mit kell érteni állandó legelő alatt, annak érdekében, hogy az új előírások nehogy a művelés alá vont területek zsugorodásához vezessenek az EU-ban. A terménydiverzifikációra vonatkozó feltételrendszeren is könnyítenének azzal, hogy 3 hektár helyett 3 és 10 hektár között húznák meg azt a birtokméretet, ahol a Bizottság érvelése szerint a talaj kímélése érdekében arra köteleznék a termelőket, hogy párhuzamosan három különböző szántóföldi növényt termesszenek, amelyek közül egyiknek az aránya sem mehetne 5 százalék alá és 70 százalék fölé. Az elképzelések között szerepel az is, hogy azokat az 50 hektárnál nem nagyobb üzemeket is mentesítenék a feltételek alól, amelyek jelentős részét (50 százalékát) füves legelő borítja.

Bár a tagállamok kénytelen-kelletlen elvileg egyetértenek a közös agrárpolitika kizöldítésével, attól tartanak, hogy a koncepció újabb bürokratikus terheket ró majd a termelőikre. A gazdáknak jelenleg is különböző környezetvédelmi, állatjóléti és egyéb feltételeknek kell megfelelniük cserébe a jövedelmük egy jelentős hányadát képező közvetlen jövedelemtámogatások folyósításáért. A jövőben azonban a direkt támogatások 30 százalékáért (az úgynevezett zöld komponensért) cserébe további követelményeknek kellene megfelelniük. A fent említetteken kívül ezek közé tartozik az az előírás, amelynek értelmében az üzemterület elsősorban csalitossal, fás részekkel, ugarral szegélyezett 7 százalékát ökológiai célterületté kellene alakítaniuk, kivéve a kisgazdaságokat. Ez azonban szembemegy a közös agrárpolitika egyik fő prioritásával, az életképes élelmiszertermelés céljával, hiszen csökkenti a termőterületet – mutatott rá kedden Czerván György, a vidékfejlesztési tárca államtitkára.

Dacian Ciolos agrárbiztos a tanácsülés után jelezte, hogy a Bizottság belemehet egy, a három követelménynél több feltételt magába foglaló menürendszerbe, ennek azonban EU-szerte egységesnek kell lennie, és a zöldítésnek a KAP első, nem vidékfejlesztési pillérére kell vonatkoznia. Egy, a tanácsülés előtt köröztetett, Luxemburg által jegyzett papír ugyanakkor legalább 90 feltételt tartalmazó menürendszert szorgalmazott, ami diplomaták szerint arra mindenképpen jó volt, hogy kimozdítsa merev pozíciójából az Európai Bizottságot.

Mint a magyar delegáció vezetője közölte, Magyarország alapvetően egyetért a zöldítés koncepciójával, de egyszerűbb és sokkal rugalmasabb végrehajtást szeretne. Amennyiben végül a menürendszer mégis csak három feltételre korlátozódna, Budapest annak a híve, hogy az állandó legelőre és az öko-célterületre vonatkozó feltételrendszert ne üzemméret-szinten, hanem tagállami szinten határozzák meg, ezzel ugyanis jelentősen csökkenteni lehetne az adminisztratív költségeket.

Magyarország is felemelné 3 hektárról 10 hektárra azt a méretküszöböt, amely felett kellene csak alkalmazni a növénydiverzifikálásra vonatkozó feltételrendszert, a kötelezően termesztendő növények számát pedig 3-ról kettőre csökkentené – magyarázta az agrártárca államtitkára.

Czerván György elmondta, hogy Budapest ellenzi azt, hogy a zöldmegfelelési kötelezettségeiket elmulasztó gazdákat nem csak a teljes támogatás 30 százalékára rugó zöldkomponens, hanem az alaptámogatás terhére is szankcionálnák. A Bizottság javaslatából ez következik, hiszen a zöldítés kötelező elemként a támogatásra való jogosultságnak is előfeltétele lenne. Az Agrárpolitikai Kutatóintézet előzetes számításai szerint Magyarországon hektáronként körülbelül 80 euró lehetne a direkt támogatásokon belül a zöld komponens (vagyis a teljes boríték 30 százaléka, a 2013-as szinttel számolva ez hektáronként 263 euró). A zöldítés költségvonzatát pedig átlagosan 20 euróra becsülik, vagyis körülbelül 60 euró lenne így a területalapú nettó támogatás.

Magyar becslések szerint 70 ezer 3 hektárnál kisebb méretű magyar kisgazdaság mentesülne a jelenlegi feltételek mellett a zöldítési szabályok alól, a maradék durván 100 ezerből pedig 35 ezret nem érintene, ha 3 hektárról 10 hektárra emelnék fel a küszöböt.