Elmarad a magyarországi felvételizők rohama Szlovákiában

A szlovákiai magyar egyetemekre jelentkezőknek nem kell tartaniuk attól, hogy a magyarországi felvételizők áradata miatt maradnak le az egyetemi tanulmányokról. Az előzetes várakozásokkal ellentétben ugyanis a tandíj bevezetése miatt nem jelentkeztek tömegesen magyarországiak sem a Selye János Egyetemre, sem Nyitrára, a Közép-európai Tanulmányok Karára.

Elmaradt a magyarországi érettségizők határon túli magyar egyetemeket célzó exodusa – írja apozsonyi Új Szó. Mivel ősztől Magyarországon radikálisan csökken az államilag finanszírozott (ingyenes) egyetemi helyek száma, többen arra számítottak, hogy a magyarországi jelentkezők elárasztják felvételi kérelmekkel a szlovákiai intézményeket.

A Selye Egyetemen számoltak ezzel, árulta el az Új Szónak Csiba Peter rektorhelyettes. „Figyeltük ezt a dolgot, de nem mondható, hogy számottevő növekedés történt” – nyilatkozta Csiba. Hozzátette, az aktuális adatok szerint Magyarországról a tanárképző karra nyolcan, a gazdaságtudományira tizenketten jelentkeztek. „Figyelembe véve, hogy ebben az akadémiai évben hatvanöt külföldi hallgatónk van, ez nem szignifikáns növekedés” – véli a rektorhelyettes.

Nyitrán hasonló a helyzet. „Nem mutatható ki számottevő változás” – jegyezte meg a lapnak Komzsik Attila a Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának dékánja. Véleménye szerint az idei átmeneti év lesz ebből a szempontból. „A jelentkezők egyelőre kivárnak, talán egy év múlva változik a képlet. Nagy kérdés az is, hogyan fognak belépni az önköltséges helyekre” – véli Komzsik.

Ha a térítésmentes egyetemi képzések számát jövőre sem növelik Magyarországon, és az egyetemekre igyekvők megfontolják a határon túli tanulmányok lehetőségét, akkor vélhetően a földrajzi szempontok alapján döntenek majd. Az észak-dunántúliaknak elsősorban a komáromi vagy a nyitrai egyetem lehet potenciális cél, a tiszántúliaknak és az alföldieknek Nagyvárad és Kolozsvár. „A déli régiókból inkább Románia mellett dönthetnek, ott jóval több az olyan szak, amit magyarul tanulhatnak, mint nálunk” – mondta Komzsik Attila.

Tavalyhoz képest idén 53 ezerről 34 ezerre csökken az államilag finanszírozott helyekre felvehető hallgatók száma a magyarországi felsőoktatásban. További 15 500 részösztöndíjasnak felerészt finanszírozza az állam a tanulmányait, a többiek önköltséges alapon szerezhetnek diplomát.