Földrengés Indonéziában, ezúttal szökőár nélkül

Szerda délután 8,6-os erősségű földrengés rázta meg az indonéziai Szumátra-szigetet, ám eddig nem érkezett hír áldozatokról vagy komolyabb károkról. Indonézián kívül még több, az Indiai-óceán mentén fekvő ország adott ki cunamiveszélyre figyelmeztető felhívást, amelyeket néhány órával a rengés után vissza is vontak. Indonéziát felkészülten érte a földrengés, mivel a 2004-es pusztító szökőár óta kiemelt figyelmet fordítanak a természeti erők okozta krízishelyzet megfelelő kezelésére.

Visszavonták a cunamiriasztást, amelyet azután léptettek életbe, hogy egy 8,6-os erősségű földrengés, majd két órára rá egy 8,3-as erősségű, valamint több kisebb utórengés rázta meg Indonéziát szerda délután. Két órával a rengések után a Csendes-óceáni Cunami Riasztó Központ (Pacific Tsunami Warning Center) azt közölte, hogy a területet fenyegető veszély lehetősége megszűnt – írja a BBC. India, Thaiföld és Srí Lanka szintén felfüggesztette riasztását. A hatóságok még várják a híreket a nehezebben elérhető területekről a károkkal és az áldozatokkal kapcsolatban, ám eddig nem érkezett hír jelentősebb veszteségekről.

A földrengéseket világszerte dokumentáló Amerikai Földtani Intézet (USGS) szerint az első rengés 495 kilométerre történt Banda Aceh tartományi fővárostól, 22 kilométerrel a tengerfenék alatt. Az első földmozgást a jelentések kezdetben még 8,9-es erősségűre becsülték, ám ezt később a USGS szeizmológusai 8,6-ra mérsékelték. A BBC tudósítójának beszámolója szerint az első rengés még a Banda Acehtől 1800 kilométerre fekvő Dzsakartában is öt percig tartott. A rengéseket Szingapúrban, Thaiföldön, Srí Lankán, Malajziában, Bangladesben és Indiában is lehetett érezni. Még az Afrika keleti partján fekvő Kenya és Tanzánia is figyelmeztette lakosságát a cunami veszélyére.

Mivel ez a régió gyakran van kitéve szeizmikus aktivitásnak, a lakosok pánikolva, ám gyorsan reagáltak az eseményre: elhagyták az épületeket és magasabban fekvő területekre igyekeztek, felkészülve a szökőár esetleges érkezésére. Acehben a pánikhangulatot az is fokozta, hogy kimaradások voltak az energiaellátásban, nagyobb torlódások alakultak ki az utakon, valamint mindenütt szirénák hangját és Korán-idézeteket lehetett hallani.

A csendes-óceáni tűzkör

Az indonéz szigetvilág a csendes-óceáni tűzgyűrűn (Pacific Ring of Fire) helyezkedik el, amely egy, a csendes-óceáni medencét körülölelő zóna, ahol a világon legintenzívebb a szeizmikus aktivitás, valamint itt helyezkedik el a legtöbb aktív törésvonal is. A főbb szerkezeti lemezek találkozásánál rendszeresek a földrengések és a vulkánkitörések.

A cunamik leggyakoribb keletkezési módja, amikor a tengerfenék függőlegesen mozdul el, így tolva hatalmas víztömeget a forrástól a part felé. Azonban a kőzetlemez ez alkalommal vízszintesen mozdult el, ezért nem okozott szökőárt – nyilatkozta a BBC-nek Bruce Pressgrave, a USGS szeizmológusa.

2004 – még kísért a rossz emlék

Szintén a szumátrai Aceh tartomány közelében következett be az a 2004. december 26-i, 9,1-es erősségű földrengés, amelynek következtében 250 ezer halálos áldozatot követelő szökőár alakult ki. Az akkori katasztrófa Thaiföldön, Indonéziában, Srí Lankán, valamint Indiában is szedett áldozatokat. Az USGS adatai szerint a 2004-es földrengés ereje megegyezik 23 ezer Hirosimában ledobott atombombáéval – olvasható a National Geographic honlapján. A szökőár sok helyen 15 méter magas hullámokkal csapott le a part menti területekre, és elsodort mindent, ami az útjába került. Az áldozatok egyharmada gyermek volt, akik nem voltak elég erősek, hogy ellenálljanak a víz erejének. Akkor még csak kevesen tudták, hogy nem jelent jót, ha az óceán visszahúzódik: inkább csodálták a jelenséget, minthogy magas helyre menekültek volna.

Azonban a korszerű technikai berendezéseknek, valamint a lakosság megfelelő tájékoztatásának köszönhetően Indonézia immár felkészültebb választ tud adni a földrajzi helyzetéből adódó természeti katasztrófákra.