2015-ben megszülethet az Eurázsiai Unió

Dmitrij Medvegyev, Oroszország leköszönő elnöke vezette az Eurázsiai Gazdasági Közösség március 19-i állam- és kormányfői találkozóját Moszkvában, amelyen a résztvevők megegyeztek, hogy előrelépésre van szükség az integrációban, és ennek megfelelően a közösség unióvá nöheti ki magát a 2015. január 1-én aláírandó megállapodás értelmében.

Az Eurázsiai Gazdasági Közösség vége

Moszkvában gyűltek össze Oroszország, Belarusz, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tadzsikisztán állam- és kormányfői, mint a szervezet tagországainak legmagasabb szintű képviselői, valamint Örményország, Moldávia és Ukrajna elnökei, mint a megfigyelői tagsággal rendelkező országok képviselői, hogy megvitassák az integráció jövőjét. Ez az első ülés azóta, hogy a közösség három tagja (Oroszország, Belarusz és Kazahsztán) január 1-je óta az integráció egy fejlettebb formájában valósítják meg együttműködésüket, mégpedig az Egységes Gazdasági Térség keretein belül.

A házigazda rögtön emlékeztette a résztvevőket, hogy a legutóbbi ülésükön tavaly december 19-én a felek megegyeztek az Eurázsiai Gazdasági Közösség továbbfejlesztéséről és az integráció előmozdításáról. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kimaradt két tag (Kirgizisztán és Tádzsikisztán) esetleges gazdasági és jogharmonizáció esetén csatlakozhat a Szovjetunió szétesése óta legjelentősebb együttműködéshez, a hármas vámunióhoz és az Egységes Gazdasági Térséghez.

Medvegyev kifejtette, hogy a vámunióhoz való csatlakozással jelentős előnyöket élvezhet majd az Eurázsiai Gazdasági Közösség két másik tagja, ellenkező esetben viszont esetleges nehézségekkel kell számolniuk. A fejlettebb integráció egy közös piac kialakítását hivatott elősegíteni, így az áruk, tőke, szolgáltatások és munkaerő szabad áramlását foglalja magában, jogharmonizációval és egységes pénzügyi, kereskedelmi és vámpolitikával kísérve, később pedig a határellenőrzésben és vízumügyekben is (csak úgy, mint az EU).

De gyorsabban

„Nincs annyi időnk” – mondta Medvegyev, összefoglalva az európai integráció elhúzódott és rögös folyamatát az 50-es évektől kezdve a maastricht-i szerződésen (1992) át a legutóbbi, lisszaboni szerződésig (2007). Véleménye szerint nekik csak kicsivel több mint két évük van, hogy megvalósítsák mindazt, amit az EU-nak több mint 50 év alatt sikerült csak. A gyorsított együttműködés jegyében már májusban sor kerülhet a következő, ugyanilyen szintű találkozóra.

A 2001. május 30-án létrejött Eurázsiai Gazdasági Közösség főcélkitűzése ugyanis az volt, hogy előmozdítsa a tagországok vám- és gazdasági integrációját, és hogy ezáltal hatékonyabbá tegye a részt vevő országok betagolódását a világazdasági és kereskedelmi rendszerbe. A vámunió három tagja, követve az együttműködés szélesítésének gondolatát, 2007. október 6-án megállapodott az integráció következő lépcsőjének megvalósításáról, és 2010. július 6-án életbe lépett a közös vámszabályozás.

Eddigi hozzáállásukat tekintve, nem meglepő tehát, hogy Moszkva, Minszk és Asztana már türelmetlenül vinné előre az integrációt, ami 2015. január 1-jén meg is valósulhat, ha a mostani ülés ígéretét betartva aláírják az Eurázsiai Gazdasági Unió létrehozásáról szóló egyezményt. Lehetséges, hogy a Szovjetunió helyén ismét egy nagyhatalom születése megy végbe, miközben a hosszabb ideje létező Európai Unió a megmaradásért küzd.