Diktatúra-e Magyarország? – újabb magyar vita az EP-ben

Magyarország nem autoriter állam, de kétségtelenül több szabadságjogot is korlátozott a kormány –összegezték az Európai Parlament zöld frakciójának meghallgatásán a Magyarországról meghívott egyetemi tanárok és tudósok.

A budapesti Andrássy Gyula Németnyelvű Egyetem professzora szerint a kormány korlátozta, de nem törölte el a magyar szabadságjogokat. Ellen Bos az Európai Parlament zöldpárti frakciójának meghallgatásán, amelyen a magyar demokrácia és az alkotmányozás volt a téma, azt mondta, meg kell különböztetni a demokrácia minőségének csökkentését és a hatalmi ágak egybemosását, és „mindez nem jelenti azt, hogy Magyarországon teljesen visszaépítették a demokratikus rendszert”.

Az egyetemi tanár mindezt a moderátor felvetésére válaszolta, amely szerint Magyarország autoriter rendszer. Volker Weichsel, a berlini Osteuropa című magazin szerkesztője a felvezetőjében azt mondta, Magyarország a szabadság szeretetétől elmozdult a tekintélyelvű állam kialakulása felé, amelyet szerinte szélsőséges nacionalizmus jellemez.

„Szerintem kicsit túlzás autoriternek nevezni” – reagált Ellen Bos, és szerinte „nem túl korrekt” párhuzamot vonni Magyarország és Fehéroroszország között sem az államberendezkedés tekintetében.

A sajtószabadság megszűnésével kapcsolatos felvetésekre az Andrássy Egyetem tanára azt mondta, meg kell nézni a magyar napilapok és internetes oldalak címlapjait, amelyek tele vannak a kormányt bíráló cikkekkel. „Az Alkotmánybíróság jogköreit ugyan megnyirbálták, de betölti a funkcióját, ahogyan az igazságszolgáltatás is normálisan működik” – tette hozzá Ellen Bos.

Kifejtette azt is, hogy a demokrácia nem egy statikus állapot, hanem folyamatosan változik, hol jobb, hol rosszabb minőségű, ettől függetlenül, mint jelezte, ő maga sem gondolja, hogy minden rendben menne Magyarországon.

Hasonló véleményen van a Közép-Európai Egyetem tanára is, aki a meghallgatáson felszólalva illiberális, azaz irányított demokráciának nevezte Magyarországot. Bruszt László is félrevezetőnek nevezte azt a moderátori felvetést, amely szerint a magyar és a fehérorosz rezsim hasonlóságokat mutatna, szerinte sokkal inkább Lengyelországgal és Szlovákiával lehetne összehasonlítani a magyar berendezkedést.

A professzor elmondása szerint az uralkodó magyar politikát a „csatlakozás utáni populizmus” jellemzi, amely illeszkedik a Kaczynsky-testvérek lengyel, és Robert Fico szlovák regnálásának sorába. „Ennek a politikának viszont nincs hosszú távú politikai és gazdasági alapja” – mondta Bruszt László.

A vitán részt vett az MTA Szociológiai Kutatóintézetének munkatársa (az LMP politikusa) is, aki az újonnan elfogadott választójogi törvényt bírálta. Szerinte az egyéni választókerületek újrarajzolása egyértelműen a jelenlegi kormánypártnak kedvez. „A hagyományosan jobboldali választókörzetek kisebbek lettek, így a választópolgárok itt kevesebb szavazattal is be tudnak juttatni jobboldali képviselőt a parlamentbe” – magyarázta Erőss Gábor, aki szerint az egyfordulós választás is alapvetően a relatív győztesnek kedvez.