EU: az európai szociális modell nem halott

Kiálltak az uniós intézmények vezetői, és a szociális partnerek is az európai szociális modell mellett, amelyet a közelmúltban több támadás is ért, egész magas szintről is. Az Európai Tanács csütörtöki és pénteki ülése előtt összeülő úgynevezett Szociális Csúcson a munkaadók és a munkavállalók is a foglalkoztatás bővítését, és a növekedés beindítását célzó intézkedéseket kértek a tagállamoktól.

Pozitív képet festett az EU jövőjéről az Európai Tanács elnöke az uniós intézmények, a munkaadók, és a munkavállalók részvételével tartott háromoldalú szociális csúcstalálkozó után. Herman Van Rompuy szerint az EU most kezdi learathatni az elmúlt időszakban meghozott kemény intézkedések gyümölcseit. „A pénzügyi piacok stabilizálásának egyértelmű jelei látszanak, több országban is javultak a gazdasági mutatók, egyes országokban 3-4 százalékponttal is csökkentek a kötvényhozamok” – jellemezte a tagállami vezetők tanácsának elnöke, aki szerint persze mindez nem jelenti azt, hogy hátra lehet dőlni. Szerinte továbbra is ébernek kell lenni, és újabb intézkedésekre van szükség.

Kérdésre válaszolva kifejtette, néhány hónapja még sokan az eurózóna túléléséről, az euró haláláról, és tagországok kilépéséről beszéltek. „Ma viszont már senki nem beszél erről. Nem mondom, hogy kimásztunk a válságból, de kétségtelenül volt egy fordulópont” – mondta Van Rompuy.

Fordulópontról beszélt a szociális csúcs után a munkaadói szervezeteket tömörítő BusinessEurope főigazgatója. Philippe De Buck elmondta, a tagállamoknak most valódi elkötelezettséget kell mutatniuk az azonnali válságkezelés és a hosszabb távú gazdasági növekedés mellett. A BusinessEurope-nak három kérése van: a digitális belső piac kiterjesztése, a szolgáltatások szabad áramlásának megteremtése, és „egy agresszív, nyílt kereskedelempolitika” – sorolta De Buck.

Az Európai Tanács elnöke szerint továbbra is a gazdasági növekedés beindításának, illetve felgyorsításának, valamint a munkahelyteremtésnek kell az európai gazdaságpolitika középpontjában állnia, ezzel kapcsolatban további cselekvést kért a tagországoktól. Megismételte, hogy a legfontosabb az, hogy visszatérjen a bizalom az EU iránt, „ennek elérése már önmagában is egy növekedési stratégia lenne” – tette hozzá.

Herman Van Rompuy a nyilatkozatában üzent az Európai Központi Bank elnökének is, aki a hét elején a Wall Street Journalnek azt mondta, „az európai szociális modell már nem létezik, pláne, hogy látjuk a fiatal munkanélküliek arányának növekedését több tagországban is”. Erre válaszul Herman Van Rompuy kijelentette, „az európai szociális modell nem halott”. Jóllehet, maga is elismerte, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek valóban károsan érinthetik az európai ideát, és valóban kockán foroghat a szociális kohézió kérdése.

Ugyancsak a szociális modellt vette védelmébe az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) főtitkára. Bernadette Ségol szerint a szakszervezetek mindent meg fognak tenni a modell fenntartásáért és népszerűsítéséért.

Az ETUC attól tart, hogy a nacionalista-populista politikák nagyobb teret nyernek Európában a közeljövőben. Bár a munkavállalók is elismerik, hogy szükséges a költségvetések szigorítása, de mint a szövetség elnöke fogalmazott, „több országban is tendenciózusan indítanak támadást a fizetések és a nyugdíjak ellen”, ez ellen pedig fel fog lépni a jövőben is az ETUC.

Ségol bejelentette, a szociális csúcson megállapodás született arról, hogy a fiatalkori munkanélküliség megállítása prioritást élvez majd uniós és tagállami szinten is a foglalkoztatáspolitikák alakításakor. Ezzel összefüggésben az Európai Tanács elnöke felidézte, hogy a január végi állam- és kormányfői csúcstalálkozón a tagállami vezetők elfogadták, hogy az április közepére benyújtandó nemzeti reformprogramokhoz munkahelyteremtési stratégiákat is csatolnak majd, ebben konkrét intézkedéseket is előre kell vetíteniük a tagországoknak. Ugyanezzel kapcsolatban kezdeményezően léptek fel a munkaadók is.

Az Európai Bizottság elnöke beszámolt arról, hogy – ugyancsak a január végi csúcstalálkozó eredményeképpen – az elmúlt hetekben tényfeltáró missziók jártak abban a 8 tagállamban, ahol az átlagosnál is nagyobb méreteket ölt a fiatalkori munkanélküliség. Ezek a szakértői csoportok egyedi megoldásokat, és a strukturális források átcsoportosítását javasolták a tagországoknak.

José Manuel Barroso strukturális reformokat, és ezek mielőbbi végrehajtását kérte a tagországoktól. A Bizottság elnöke emellett ragaszkodik a projektkötvények ötletéhez is, amelyekkel infrastrukturális beruházásokat lehet majd finanszírozni.