Román akadály a szerbek előtt

Románia ellenállása miatt nem mondták ki az utolsó szót Szerbia tagjelöltségéről kedden az uniós tagállamok európai ügyi miniszterei, akik ugyanakkor ilyen tartalmú ajánlással a csütörtökön és pénteken összeülő EU-csúcs elé utalták a kérdés eldöntését.

Az előzetes várakozásokkal ellentétben az EU27-ek európai ügyi miniszterei nem tudtak egyértelmű döntést hozni Szerbia tagjelöltségéről, miután Románia a Szerbiában élő román kisebbség hiányos jogaira hivatkozva megakadályozta a pozitív döntést. A miniszterek ezért jobb híján ajánlással fordultak a csütörtökön összeülő állam- és kormányfőkhöz, hogy ők adják meg a tagjelölti státuszt Belgrádnak.

Diplomaták ugyanakkor nem számítanak a tagjelölti státusz automatikus, vita nélküli megadására az EU-csúcson, élve a gyanúperrel, hogy Traian Basescu román államfő megragadja majd az alkalmat, hogy jóváhagyásáért cserébe világos perspektívát csikarjon ki uniós partnereiből az ország belátható időn belül történő schengeni csatlakozására.

Nevük elhallgatását kérő diplomaták éltek a gyanúperrel, hogy a váratlan román blokkolás mögött valójában nem a Szerbiában élő, Belgrád által 35 ezresre becsült román nyelvű (vlach) nemzeti kisebbség jogaiért érzett aggodalom húzódik meg, hanem Bukarestnek az a szándéka, hogy a szerb tagjelöltség kérdését összekapcsolja Románia Schengen-csatlakozásával. A román külügyminiszter mindenesetre a keddi ülésen ki sem ejtette Schengen nevét, hanem ellenállásának indoklásaként a koppenhágai bővítési kritériumok betartatására hivatkozott. Mindez válasz volt a dán elnökségnek arra a bevezetőjére, amelyben figyelmeztetett, hogy nem szabad pótlólagos feltételeket szabni Belgrádnak a tagjelölti státusz elnyeréséhez.

A kedden elfogadott tanácsi konklúziókhoz három nyilatkozatot is csatoltak. Ezek egyikében az Európai Bizottság a jegyzőkönyvhöz csatoltan megjegyzi, hogy a a kisebbségek védelme az uniós tagsági kritériumok fontos eleme. Brüsszel azzal is egyetért, hogy bár a kisebbségvédelem intézményi és jogi keretei adottak Szerbiában, további javulást kell elérni a végrehajtásban. Ezért a testület élénk figyelemmel kíséri Szerbiának ezen a téren tett erőfeszítéseit és a 2012-es országjelentésben erre is kitér majd.

Győri Enikő európai ügyi államtitkár az ülést követően érdekes fejleménynek nevezte a kisebbségvédelem és a kisebbségi jogok megjelenését tanácsi szinten, ami először fordult elő. Ezt fontos fejleményként értékelte mind európai és közép-európai, mind magyar szempontból.

A román aggodalmak eloszlatására a jövőben egy kétoldalú szerb-román kétoldalú egyezményt is aláírnak majd.

Az általános ügyek tanács kedden arra is felkérte a Bizottságot, hogy készítsen egy megvalósíthatósági hatástanulmányt a stabilizációs és társulási megállapodás (SAA) esetleges kitárgyalásáról Koszovóval. A hatástanulmány azt fogja körbejárni, hogy a megállapodás politikai, gazdasági és jogi kritériumai teljesülnek-e. A Bizottság külön nyilatkozata aláhúzza, hogy a tanulmány megrendelése nem prejudikálja Koszovó jogi státuszát és a tagállamok Koszovó elismerésével kapcsolatos álláspontját. Ismeretes, hogy öt uniós tagállam – Románia, Szlovákia, Spanyolország, Görögország és Ciprus – a mai napig nem ismerte el Koszovót független államként.

A tagállamok méltatták a Belgrád és Pristina között folyó párbeszéd során a két fél által elért eredményeket, emlékeztetve arra, hogy az EU vezetői tavaly decemberben ettől tették elsősorban függővé a tagjelölti státusz megadását Belgrádnak.