Ír szökőévi bejelentés: referendum dönt az EU-paktumról

„Megtiszteltetésnek veszem, hogy tájékoztathatom a Tisztelt Házat, megkérjük az ír népet, hogy adjon felhatalmazást az európai stabilitási megállapodás ratifikálásához” – jelentette be Enda Kenny ír miniszterelnök a dublini parlament alsóházának keddi ülésén. Ezzel biztossá vált, hogy várhatóan késő tavasszal népszavazás lesz Írországban az Európai Unió új fiskális paktumáról.

A kormányfő beszédében hangsúlyozta, ahogy azt a szerződésről folyó tárgyalásokon már megígérte, a kormány Maire Whelan, Írország államügyésze javaslatát kérte ki a népszavazás kérdésében. Miután kedd reggel az államügyész a referendum szükségessége mellett érvelt, a kormány az ír néptől közvetlen felhatalmazást kér a paktum ratifikálására. „Meggyőződésem, hogy Írország nemzeti érdeke az, hogy a szerződést a nép elfogadja.” – mondta Enda Kenny. A miniszterelnök azt is hozzátette, kiemelkedően fontos megértetni az írekkel a megállapodás jelentőségét és előnyeit. Ezáltal ugyanis lehetőség nyílik a gazdasági fellendülés folytatására és Írország megerősítheti elkötelezettségét az eurózóna-tagság iránt, mely a „gazdasági és munkahely-teremtési stratégia alappillére.”

A bejelentést minden párt üdvözölte, ugyanakkor míg a legnagyobb ellenzéki párt, a Fianna Fáil a szerződés elfogadása mellett fog kampányolni, az alsóház második legnagyobb ellenzéki frakciójával bíró Sinn Féin mindenképpen a „Nem” érdekében mozgósít. Gerry Adams, a baloldali nacionalista Sinn Féin elnöke a paktum jelentette megszorítások „szörnyűségéről” beszélve kérdésként felvetette, vajon a korábbi írországi EU-szerződésekről szóló népszavazásokhoz hasonlóan ismét kétszeri próbálkozás lesz-e az új uniós megállapodás elfogadására.

A kérdésre reagálva Eamon Gilmore miniszterelnök-helyettes kizárta az esetleges második nekifutás lehetőségét mondván a szerződés életbe lépéséhez elég, ha a 17 euróövezeti tagállam közül csupán 12 dönt a ratifikáció mellett. Mindazonáltal szakértők szerint egyértelműnek tűnik, hogy a paktumból való kimaradás súlyos károkat jelentene Írország számára.

Az állam gazdasága az EU és a Nemzetközi Valutaalap által nyújtott 67,5 millió eurós hitelcsomagnak hála növekedési pályára állt, azonban a teljes talpra álláshoz várhatóan további pénzügyi segítségre lesz szükség. A költségvetési fegyelem szigorítását előmozdító új európai paktumból való kimaradással azonban ez jelentősen megnehezül. A megállapodást nem ratifikáló országok ugyanis nem férhetnek hozzá az újonnan létrehozandó európai állandó mentőalaphoz, az Európai Stabilitási Mechanizmushoz. Ily módon az ír eurózóna tagság fenntarthatósága is megkérdőjeleződhetne.

A kormányfő bejelentésére az euró dollárhoz viszonyított árfolyama gyengült, mivel a piacok szerint is erősen bizonytalan a referendum kimenetele. A felvett hitelcsomagért cserébe meghozott megszorítások eredményeként az EU iránti támogatottság csökkent Írországban. A legutóbbi, múlt hónapi felmérés szerint az írek 40 százaléka szavazna igennel a fiskális paktumról szóló referendumon, 36 százalék elutasítaná, de ami talán a legfontosabb, hogy a szavazók közel negyede még bizonytalan a kérdésben.