Kemény büntetésre készül Brüsszel az Orbán-kormány ellen

A biztosi testület napokon belül azt javasolhatja a Tanácsnak, hogy függesszék fel a Magyarországnak 2013. január 1-től esedékes kohéziós pénzügyi kötelezettségvállalások egy részét – közölték hétfőn jól értesült brüsszeli források.

A 27 uniós biztos kabinetfőnökei hétfő délután vitatták meg, hogy a biztosi testület szerdai ülésének napirendjére tűzzék-e a Magyarországnak a kohéziós alapból járó támogatások folyósításának a felfüggesztését – közölték hétfőn nevük elhallgatását kérő brüsszeli források. Ha a javaslat napirendre kerül, értesülésünk szerint valószínű, hogy a Bizottság a felfüggesztést javasolja majd a márciusban összeülő tagállami pénzügyminisztereknek.

A befagyasztás a szabályoknak megfelelően a 2013. január 1-től esedékes pénzügyi kötelezettségvállalásokat érintené, ezek összege az adott évre 1,7 milliárd euró körül van. Megfigyelők szerint azonban kizárt, hogy a felfüggesztendő kötelezettségvállalások összege a teljes keretet érintené. Folyamatban lévő projektekre nem vonatkozna a javaslat, csak azokat az összegeket, illetve egy részüket zárolnák, amelyeket a következő években megkezdendő beruházásokra különítenének el a kohéziós alapból.

Ha a Bizottság meghozza az egy ideje már érlelődő döntést, először fordulhat elő, hogy egy uniós tagállamot, pontosabban kohéziós országot a túlzott mértékű deficiteljárással összefüggésben ezzel a szankcióval sújtanak. A Bizottság a javaslatra már januárban megkapta a pénzügyminiszteri tanács zöld jelzését, amikor a tagállamok megállapították, hogy Magyarország nem tett mindenben eleget a tanács előző, még 2009 júliusában megfogalmazott ajánlásainak.

Bár hazánk a 2011 végi határidőre nominálisan az előírt 3 százalékos referenciaérték alá szorította le a hiányt, a kiigazítás alapvetően a Bizottság megítélése szerint egyszeri intézkedéseken, és nem pedig az elvárt mértékű strukturális hiánycsökkentésen alapult. Brüsszel továbbá azt sem látta garantáltnak, hogy a deficit 2013-ra nem kúszik vissza újra a tilos zónába, és eddig nem kapott elégséges biztosítékokat Budapesttől arra, hogy ez nem következik be. Más kérdés, hogy a különbség, amin a vita folyik, GDP-arányosan mindössze 0,25 százalék.

A Bizottság javaslatát márciusi ülésükön még minősített többséggel a tagállami pénzügyminisztereknek is jóvá kell hagyniuk. A döntés ugyanakkor még nem jelenti azt, hogy hazánknak búcsút is kell majd mondania a felfüggesztett összegeknek. Valójában a kormánynak 2012 végéig még lehetősége van arra, hogy újabb kiigazító intézkedések bejelentésével megfordítsa a döntést, erről azonban meg kell győznie a Bizottságot, amely majd új javaslatot tehet a kormányoknak.