Európai normát az autonómiáról

A cél egymillió szavazat összegyűjtése az Európai Unió legalább hét tagországából azért, hogy az Európai Parlament normát alkosson a kisebbségben élő nemzeti közösségek jogállásáról. Ez lehetőséget teremtene az autonómiaformák majdani egységes elismeréséhez.

A cél egymillió szavazat összegyűjtése az Európai Unió legalább hét tagországából azért, hogy az Európai Parlament normát alkosson a kisebbségben élő nemzeti közösségek jogállásáról. Ez lehetőséget teremtene az autonómiaformák majdani egységes elismeréséhez.

A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács legutóbbi ülésén ezzel a polgári kezdeményezéssel foglalkoztak a tagszervezetek.

Izsák Balázs az SZNT elnökének elmondása szerint autonómiáról beszélünk, és nem önkormányzatiságot értünk. Tehát a helyi közösségnek azt a jogát, hogy saját törvényhozó és végrehajtó szervekkel tudjon dönteni a saját sorsáról. Szerinte az európai polgári kezdeményezés egy lehetőség az Unió egymillió polgára számára, hogy a bizottságot egy jogszabály beterjesztésére kérje fel. Székelyföldnek az a gazdasági diszkrimináció, ami a rendszerváltás előtt volt, az Unióba való belépés után sem szűnt meg. Annak a ténynek, hogy Székelyföldet egy olyan statisztikai régióba sorolták be, amelynek több mint két millió lakósa van, az a következménye van, hogy Székelyföldnek esélye sincs hogy az Unió Strukturális Alapjaihoz hozzáférjen. Ezáltal tovább fokozódik a gazdasági lemaradása. Ugyanakkor a régió kijelölésekor figyelembe se vették a kulturális értékeket, pedig ahol a székelyek 75%-ot tesznek ki, ott joga van az embereknek arra, hogy megkapják a területi autonómiát.

Szász Jenő, MPP elnök szerint ők természetes szövetségesei az SZNT-nek, mert van egy konkrét és jó elképzelésük, arról, hogy mit is kellene tenni az autonómia elérése érdekében. 

Toró T. Tibor, az EMNP megbízott elnöke szerint az EMNP és az EMNT három régióba szerveződik: Székelyföldön, Partiumban és a kettő között Közép-Erdélyban. Ennek köszönhetően ők háromféle stratégiát kell összehangoljanak. Szerinte az MPP elképzelése jó, és életképes, de nincs erejük azt megvalósítani, és nincs egy olyan koherens pártvezetés, amely Székelyföldről kilépne. Másrészt pedig elengedték a képviselők kezét és azáltal nem tudnak hatékonyak lenni. Ezzel szemben az RMDSZ széleskörű hatalommal rendelkezik, és beágyazott bukaresti politikával, amelynek a lényege, hogy az autonómia csak retorika, de amikor mélyebben megvizsgáljuk, akkor nincsen autonómia szándék. 

Az EMNP integrált autonómiakoncepcióban gondolkodik, amely azt jelenti, hogy Székelyföldön területi autonómia, egész Erdélyben egy erős kulturális autonómia, amely magába foglalja a szórványt és az önkormányzati szigeteket – ezek összehangolása a cél.